1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XII. Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Hubay Jenő

meg hegedűjével a nyugateurópai országokat. 1881-ben Vieuxtemps betegágyához Algirba hivta a fiatal művészt, aki a meghívásnak szivesen tett eleget s hangversenyt is rendezett Algírban, és ez volt az utolsó koncert, amelyen Vieuxtemps. az Ősz mester, aki halála előtt F, A. Gevaertnek, a brüsszeli kir. Konzervatórium akkori igazgatójának Hubayt ajánlotta utódjául, jelen volt. A belga király Hubayt ki is nevezte s ő 1882-ben el is foglalta Vieuxtemps tanszékét Brüsszeli működése alatt egész Európában mindenütt hangversenyezett, állandó összeköttetést tartva fenn Parissal, ahol korának minden nagy művészével megismerkedett s meleg barátság szálai fűzték Massenethez, Saint-Saenhez, Godardhoz, Gounodhoz. Reyerhez és más nagy művészekhez is. 1885-ben Trefort kultuszminiszter meghívására hazatért és elfoglalta a hegedű tanszékét az Országos Kir. Zeneakadémián. Ezzel uj korszaka nyílt meg a magyar zeneművészet történetének. Hubay a főiskolán megalapította a magyar hegedüiskolát, mely rövidesen világhírnévre emelkedett. A világ minden részéből jötlek tehetséges liatal müvésznövendékek Budapestre, hogy itt a Mester vezetése alatt tanulmányaikat elvégezzék. És Hubay halhatatlan érdemeket szerzett ekkor mint pedagógus is. Iskolájából került ki Vecsey Ferenc. Szigeti József, Geyer Stefi, Rubinstein Erna, Pártos István, Koncz János, Telmányi Emu, Waldhauer Imre, Székelv Zoltán és a világhírű magyar művészek egész sora. KAlföldi tanítványai közül a hollandi Bram Eldering, az amerikai Eddy Brown. az angol Harry Solloway, az orosz Zinovy Kogan s az olasz Albertina Ferrari említendők. Ez időben alapította Hubay Popper Dáviddal együtt vonósnégyesét és Johannes Brahms, u nagy német zeneszerző éveken keresztül minden esztendőben a Nuhay-quartett közreműködésével mutatta be egy-egy kéziratban levő müvét, a bemutatóra mindig ellátogatván Budapestre. Ilymódon Hubay hazatéréséhez fűződik a magyar zeneélet nagyarányu fellendülése. Pedagógiai működésének legfőbb céljául a magyar zene terjesztését és a magyar zenei életnek magyar irányban való fejlesztését tűzte ki. s mondani sem kell. hogy e tekintetben is rendkívüli sikereket aratott. Pedagógiai működésével párhuzamosan nagyszerű zeneirodalmi munkát is végzett. Már 1891-ben mutatta be a királyi Operaház Alienor cimü ötfelvonásos nagy dalművét, amelyet Edmond Maraueort szövegére irt. Ez a müve, melyben még Wagner nyomdokain halad. 26 éves korában Brüsszelben keletkezett. Következő operája, a Cremonai hegedűs, melyhez Francois Coppé irt szöveget, 1894-ben került színre a budapesti operában Nikisen Artúr vezénylete alatt. E müvével, melyben már teljesen kibontakozik nagy tehetsége és eredetisége, oly nagy sikert aratott, hogy Európa 31* 483