1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XII. Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Buday Béla

számos gazdasági szövetkezetnek. A sportéletben is élénk szerepet visz. 1900 óta helyettes főlovászmester a Budapesti Lövészegyesületben. Szakirodalmi munkásságot is fejt ki; számos szakkönyve jelent meg nyomtatásban és főszerkesztője a Magyar Husiparosok Lapjának. 1915-ben kereskedelmi tanácsosi, 1924ben pedig kormányfőtanácsosi cimet kapott. BUDAY BÉLA Pécsett, 1865-ben született. Középiskolai tanulmányait Pécsett, főiskolai stúdiumait Budapesten a kir. József-műegyetemen végezte, majd 1886-tól 1889-ig mint tanársegéd működött a műegyetemen, azután pedig állami szolgálatba lépett. Négy éven át államépitészeti mérnök volt Debrecenben, Nagykárolyban és Pécsett. 1893-ban a kereskedelmi minisztérium hid- és útépítési osztályában kapott beosztást, ahol eleinte előadó, majd kerületi felügyelő és osztályvezető, végül pedig államtitkári hatáskörben csoportfőnök volt. Államtitkári ranggal ment nyugalomba 1926-ban. Hivatali állásából kifolyóan ő készítette el a mérnöki rendtartásról szóló törvény (1923 : XVII.) megalkotásának alapjául szolgáló törvényjavaslatot s annak indokolását s az ő munkája a közutakról és vasutakról szóló 1890 : I. törvénycikk helyett alkotandó uj közúti törvény 1923 végén közreadott előadói tervezete. Kiváló szolgálatai elismeréséül a háború alatt a II. osztályú polgári hadi érdemkeresztet kapta, nyugalomba vonulása alkalmából pedig a kormányzó a II. osztályú magyar csillagos érdemkereszttel tüntette ki. A mérnöki társadalomban már régóta előkelő szerepe van. 1886 óta tagja a magyar műszaki világ reprezentatív testületének, a Magyar Mérnök- és Épitészegyletnek, melynek 1913-tól 1917-ig igazgatója, 1917-től 1921-ig alelnöke volt, 1925 óta pedig elnöke. Szakirodalmi tevékenységében közúti kérdéseken kivül túlnyomóan a mérnököknek a közigazgatásban való szerepével foglalkozott s e tárgykörből való értekezései és cikkei a napi- és szaksajtó hasábjain jelentek meg. Fiatalabb éveiben szépirodalommal is foglalkozott. A Nemzeti Színház 1894-ben sikerrel hozta szinre A király cimü egyfelvonásos verses színjátékát. Tagja az Országos Kaszinónak, a Magyar Mérnökök és Épitészek Nemzeti Szövetségének s választmányi tagja a Balatoni Szövetségnek. A mérnöki kamara felsőházi képviselője. 477