1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XII. Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Csánki Dezső dr.

CSÁNKI DEZSŐ DR. 1857 május 18-án született Füzesgyarmaton, Békés megyében, ahol atyja református lelkész volt. Jelenleg (1924 óta) államtitkár, az Országos Levéltár főigazgatója. Középiskoláit Debrecenben és Késmárkon végezte, majd a budapesti egyetem bölcsészeti karán a történelem-, földrajz-, irodalomtörténet- és bölcseletszakot hallgatta; 1879ben középiskolai tanári, 1880-ban pedig bölcsészettudori oklevelet szerzett. 1881-ben néhány hónapig napidíjas volt a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában; ugyanebben az évben gyakor noki minőségben az Országos Levéltárhoz került s itt töJlötte azután a következő évtizedeket is. 1912-ben az intézet élére állították, előbb helyettes igazgatói, majd igazgatói, s 1919 óta főigazgatói (helyettes államtitkári) minőségben. 1911—1912-ben ő kezdeményezte az Országos Levéltár bécsikaputéri uj palotájának építését, amihez — a palota helyén állolt budavári házak (leromboltatván, — 1914-ben, a háború kitörésének évében kezdtek hozzá. Sok munkájába és küzdelmébe került, mig e hatalmas épület falai a háború végére elkészültek. A belső berendezési munkálatokat gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter szakszerű vezetésével és hathatós támogatásával folytatták, sőt folytatják ma is. Evégből Csánki 1905-ben és 1907-ben külföldi utazásokat is tett, a levéltári építkezéseket és berendezéseket tanulmányozva. 1878 óta mosta náig történelemmel, földrajzzal és heraldikával állandóan behatóan foglalkozott; e tudományszakokban több kisebb-nagyobb müvet alkotóit i i szakfolyóiratokba számos értekezést és tanulmányt irt. Főbb müvei a következők: Hazánk kereskedelmi viszonyai I. Lajos korában. (Budapest, 1880) Első Mátyás udvara. (Budapest, 1883.) Rajzok Mátyás király korából. (Budapest, 1886. Magyar Könyvtár 331. sz.) A magyar királyi Országos Levéltár diplomatikai osztályában őrzött pecsétek mutatója. (Budapest, 1889.) Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, I—

III. és V. kötet. (Budapest, 1890—1913. E müvével akadémiai nagyjutalmat nyert.) Árpád és az Árpádok. (Történelmi emlékmű. Szerkesztés és cikk. Budapest, 1907.) Árpád vezér. Mátyás Király. (Budapest, 1911. Olcsó Könyvtár 1588—1590. sz.) Az uj magyar és úgynevezett közös címerekről. (Budapest, 1916. Olcsó Könyvtár 1851 63. sz.) 478