1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XII. Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Berzeviczy Albert dr.

kapta a magyar nemességet, majd a Ferenc József-rend közép­keresztjét. 1926-ban a Thüringiai Parasztszövetség tiszteleti tag­jává választotta. Irodalmi müvei közül kiemelendők a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott Észak-Amerika cimü könyve (1886), Agrárpolitika (1903), A rochdalei takácsok (1891), Szociá­lis programmok (1906), Zálogba tett Magyarország (1895), Az általános választójog eredményei (1912), A magyar földbir­tok tehermentesítése (1905) és Tanulmányok cimü 1927-ben közzétett munkája, mely beszámol törekvéseinek okairól, irányá­ról s fejtegeti a merkantil- és agrártörekvések közti ellentétet s hatását a nemzet gazdasági ós erkölcsi fejlődésére. Abban a meg­győződésben élve, hogy a gazdasági életnek szüksége van felsőbb irányító elvekre, igyekezett ápolni az altruizmust és a keresz­tény felfogásnak helyet biztosítani a gazdasági problémák meg­oldásánál BERZEVICZY ALBERT DR. Berzevicén, Sáros megyében, 1853 június 7-én született. Édesatyja, Berzeviczy Tiva­dar, Sáros megye alispánja volt. Tanulmá­nyainak befejeztével — Kisszebenben, Lő­csén és Budapesten végezte a gimnáziumot, Kassán és Budapesten a jogot — hosszabb külföldi tanulmányutat tett. Hazatérve, le­szolgálta önkéntesi évét s 1877-ben, mint aljegyző, Sáros vármegye szolgálatába lé­pett. 1880-ban vármegyéje főjegyzője lett. Közben a politika és a jogtörténet tanára is volt az eperjesi jogakadémián. 1881-ben Eperjes város kép­viselőjévé választotta. A szabadelvüpárt tagja volt s nagy készültségével és fegyel­mezett gondolkodásával, különösen a közoktatásügyi és a köz­igazgatási bizottságban kifejtett széleskörű tevékenységével ha­marosan magára vonta a parlamenti körök figyelmét. Még ebben a ciklusban tagja s előadója lett a közösügyi delegációnak, amelyben ezidőtöl kezdve évtizedeken át jelentékeny szerepet játszott. Az 1884. évi választásokon Eperjesen újra megválasz­tották. Az uj Háznak jegyzője volt s a válaszfelirati bizottság előadója. Ugyanez év októberében a király miniszteri tanácsossá nevezte ki a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba, amelyben Trefort Ágoston rábizta a felső oktatásügy vezetését. 1887-ben 473

Next

/
Thumbnails
Contents