1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XII. Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Bernát István dr.

Magyar Gazdaszövetség ügyvezetőjévé és 1902-ben igazgatójává választották. Kezdettől fogva szerkesztette a Magyar Gazdák Szemléjét és mint a Magyar Gazdaszövetség első irodalmi munkása, kiváló részt vett a későbbi összes gazdakongresszusokon, valamint számtalan vidéki gazdagyülés rendezésében. 1894-ben beválasztották a Hazai Szövetkezetek Központi Hitelszövetkezetnek igazgatóságába. Megalakulásuk óta igazgatósági tagja « Hangyának és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének. 1898-ban M. Országos Központi Hitelszövetkezet felügyelőbizottságába vaüaszifiorták be, a kgvetkező évtől kezdve pediig állandóan tagja u/. Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatóságának; csaknem évről-évre előadója volt a hitelszövetkezeti kongresszusnak is, továbbá az 1904. évi budapesti nemzetközi szövetkezeti kongreszszusnak. Része volt abban, hogy a magyar, német és osztrák agráriusok között benső kapcsolat létesült. Meleg barátság fűzte az osztrák agrárvezérhez, Simitsch von Hohenblumhoz s a német Roésicke és Ruhland tanárokhoz is. 1906-ban a rimaszombati választókerület képviselőjévé választotta. A képviselőházban, mint a közgazdasági bizottság előadója, Darányi Ignác minisztersége alatt ő terjesztett elő több munkásügyi és szociális törvényjavaslatot. Azt a demokratikus irányt, melyet ezek a törvények is jeleznek, Bernát István már régóta ápolta, amit kifejezésre is juttatott ,,A magyar demokráciáról" 1904-ben irt müvében, amelyet 1913-ban kiegészített A demokrácia védelméről irt kisebb munkájával. Szerkesztője és mindvégig irányitója volt a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezés cimü lapjának, majd lapvezére a Gazdaszövetségnek. Sokáig szerkesztette a Magyar Gazdák Szemléjét, melynek csaknem minden számába irt cikket. Szerkesztője volt ezenkívül a Magyar Gazdaszövetség által 1915. végén meginditott Időszaki Értesitések-nek. Számos tanulmánya jelent meg a Közgazdasági Szemlében, a Budapesti Szemlében, a Budapesti Hírlapban, a Magyar Földben és a Nemzetgazdasági Szemlében. Alapítása óta egyik belső munkatársa a Köztelek cimü lapnak is. \ Lóczy Lajos szerkesztette A Magyar Szent Korona Országainak Le irása cimü munkában ő irta meg a magyar mezőgazdaság monográfiáját. Jelentős szerepet tölt be a református egyház életében is. Évek óta elnöke a Kálvin Szövetségnek. Az 1920-ban szervezett Közgazdasági Karnak rendes tanári. majd első dékánja lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1906ban levelező, 1928-ban pedig rendes tagjává, a Magyar Gazdaszövetség pedig Darányi Ignác után elnökévé választotta. 1924-ben a Magyar Nemzeti Bank alelnöke lett. 1927-ben az Országos Mezőgazdasági Kamara a felsőház tagjává választotta. 1906-ban 472