1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XII. Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Bernát István dr.

BERNÁT ISTVÁN DR. 1854 július 3-án született Rimaszombaton. Itt kezdte, majd Pozsonyban és Budapesten fejezte be középiskolái tanulmányait, azután a budapesti egyetemen jogot hallgatott. Bécsben Stein Lőrinc hallgatója volt és a hetvenes évek végén avattuk jogtudorrá. A nyolcvanas évek első felében közgazdasági tanulmányok céljából beutazta Nyugat-Európát, 1884-ben pedig a* akkori földmivelésügyi, ipar- .és kereskedelemügyi miniszter megbízásából az Északamerikai Egyesült Államokat is. Utazásairól és tapasztalatairól számos irodalmi munkájában számolt be, igy az 1886. évben megjelent Észak-Amerika cimü müvében, mely már jelzi azt a két irányt: a mezőgazdaságit és iparit, melyeken később is haladt. Közéleti pályafutását 1877-ben kezdte meg az akkori földmivelési-. ipari- és kereskedelemügyi minisztériumban, majd 1888-ban a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba lépett át, ahol reábízták az ipartörvény értelmében szervezett iparos tanonciskolák felügyeletét. Mint ez .iskolák központi felügyelője öl éven át szervezni igyekezett alsófoku ipari oktatásunkat és emellett az ipar ügyeivel irodalmilag is foglalkozott. Ugyanakkor élénken foglalkoztatták már a mezőgazdasági és szociális kérdések is, melyekről 1889-től fogva számos tartalmas cikket irt a Budapesti Hírlapba és más lapokba. Jelszava az volt, hogy szeretettel kell foglalkozni a néppel, többet kell törődni a kisemberek jogos érdekeivel. Eszményképe a középosztály megerősítése és ennek vezetése alatt a kisemberek talpraállitása és jóléte. A mezőgazdaság és kisipar érdekeivel kapcsolatban leginkább a szövetkezeti ügyet karolta fel és Károlyi Sándor gróf támogatásával 1889-ben alapította meg a Szövetkezés cimü folyóiratot, hazánk első szövetkezeti szaklapját. Az 1892. évben politikai okokból kilépvén az állami szolgálatból, egész lelkesedésével csatlakozott a Károlyi Sándor gróf vezetése alatt álló agrártáborhoz. Politikai és szociális törekvéseit Változások küszöbén cimü tanulmányában foglalta össze és adta ki. 1894-ben alapította meg az agrártábor a Hazánk cimü politikai napilapot, amelynek Bernát volt az első szerkesztője. Ó állította öszsze az akkori agrárprogrammot és sürü egymásutánban adta ki agrárszövetkezeti és szociálpolitikai cikkeit és munkáit, melyeknek az agráreszme terjesztésében hathatós részük volt. Az 1896-ban Károlyi Sándor gróf vezetése alatt megalakult 471