1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XI. Törvényhatóságok (vármegyék és városok) által választott felsőházi tagok - Wekerle Sándor dr.

koronarend, több külföldi rend, katonai emlékkereszt, jubileumi kereszt, stb. A háború után átvette tolcsvai birtokának kezelését és azóta főként szőlészeti és erdészeti kérdésekkel foglalkozik, különösen szivén viselve a Tokajhegyalja érdekeit. Elnöke az Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanácsnak, a Tisziajobbparti vármegyék Erdészeti Egyesületének, a Bodroghalászati Társulatnak stb., alelnöke a Zemplénmegyei Gazdasági Egyesület szőlészeti osztályának; az Országos Erdészeti Egyesület és a Magyar Szőlősgazdák Országos (Egyesületének választmányi tagja, továbbá tagja több gazdasági szakegyesületnek. Cs. és kir. kamarás. Bejárta Középeurópának valamennyi államát, azonkívül Oroszországot és Ukrainát is. Zemplén vármegye küldte a felsőházba, amelyben több kiváló szakértelemről és közgazdasági ér/ékről tanúskodó beszédet mondott. Különösen a mezőgazdasági válság aktuális kérdéseit hozta többizben a felsőház elé. Szakszerű beszédeit a Házban mindig nagy figyelemmel hallgatták. WEKERLE SÁNDOR DR. Néhai Wekerle Sándor, a nagy államférfi fia, — 1878 június 26-án született Budapesten. A magyar fővárosban és Münchenben végezte tanulmányait, jogi doktorátust szerzett és 1900-ban állami szolgálatba lépett. A kereskedelmi minisztériumban kezdte hivatalnoki pályáját, de már rövid hivatalnokoskodás után, 1906-han, huszonnyolc esztendős korában a pénzügyi jog s a közgazdaságtan tanára lett a budapesti keraskedelmi akadémián. Ugyanebben az esztendőben, a koalíció uralomra jutása idején, amikor apja, id. Wekerle Sándor került újból a magyar kormány élére, bekapcsolódott az aktiv politikába is. Alkotmánypárti programmal lépett fel a breznóbányai kerületben, amelynek mandátumát el is nyerte. A képviselőházban leginkább közgazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozott. A világháborúban katonai szolgálatot teljesített és kapitányi rangig vitte. A háború befejezése után újból elfoglalta régi tanári székét, amelynek aztán 1922-ben mondott végleg bucsut. Ekkor átvette dánosii birtokának vezetését és minden idejét ennek szentelte, ami mellett azonban nagy szerepet játszott az OMGE-ban és Pest vármegye közéletében is. 1926-ban a közgazdasági egyeíliS