1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Képviselőház - Bethlen István gróf
nőknél, Poincaré miniszterelnöknél és Berthelot-nál, a külügyminisztérium vezértitkáránál és ez alkalommal erős szimpátiákat tudott kelteni Párizsban Magyarország iránt. Magyarország viszonya Franciaországhoz az olasz barátság legkisebb sérelme nélkül ebben az időben kezdett erősen javulni. A belpolitikai helyzet ezenközben még fokozatosan javult. Gömbös Gyula feloszlatta fajvédőpártját s visszatért az egységespártba (1928 szeptember), a képviselőház tanácskozási rendje újra revízió alá került s Bethlennek az ujságirókihoz való viszonya is megjavult, mikor 1928 április 28-án megjelent az Újságírók Nyugdíjintézetének jubiláris közgyűlésén s ott bejelentette, l.ogy a kormányzó az ő előterjesztésére az Újságírók Kórház és Szanatórium-Egyesületének ajándékozta a visegrádi Latinovits-kastélyt. (Ekkor meg is választották a Nyugdíjintézet diszelnökének). Am ezzel szemben egyre több gondot okozott a kormánynak az egyre romló gazdasági helyzet, mely ugyan, mint Bethlen már 1929 október 15-én megállapította az egységespártban, kétségtelenül össze* függésben volt a világgazdaság válságával, mégis belső gazdaságpolitikai és Főként pénzügyi okoknál fogva nálunk még különösen is éles formákat kezdett Ölteni. A gazdasági romlás elleni védekezés és az ezzel összefüggő fokozott külpolitikai tevékenység foglalta le tehát a most következő időben (1930 és 1931 első fele) szinte minden figyelmét. 1930 január 3-án kezdődölt a hágai jóvátételi konferencia, amelyen Bethlen csakúgy, mint az ezt követő párizsi konferencián, személyesen vett részt. Ez a kél konferencia, mint ínég emlékezetes, fordulópontot jelentett Európa ujabb történetében, de sajnos. a hozzája fűződő várakozások sem európai, sem magyar vonatkozásban nem váltak valóra. Példátlanul nehéz tárgyalások után, április 28-áji jött létre a hágai, illetve a párizsi egyezmény, mely egyebek között a magyar jóvátétel kérdését és a/ optánsügyet szabályozta. Az egyezmény visszaadta Magyarország teljes pénzügyi szuverenitását (— a Népszövetség május 21-én meg is szüntette a magyar pénzügyek ellenőrzésére kirendelt bizottságot —) s a hatalmak egyúttal kilátásba helyezték, hogy Magyarországnak egy nagyobb külföldi kölcsön felvételére irányuló törekvéseit teljes erővel támogatni fogják. (A kormány tiszteletére ez alkalomból i Pesti Lloyd-Társulat ünnepi lakomát rendezett, amely miatt később, mikor a pénzügyi s a gazdasági helyzet rossz fordulatot vett, Bethlen sok igaztalan támadásnak volt kitéve.) Am az idő múlt s a kölcsönkilátások a külföldi pénzpiacookon beállott rendkívül kedvezőtlen viszonyok folytán nem hogy nem javultak, hanem ellenkezőleg, egyre csökkentek, — viszont a világgazdasági válság hullámai egyre hevesebben csapodiák a 45
