1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - X. Az örökösjogu főrendü családok által választolt felsőházi tagok - Harkányi János báró

Székesfehérvár város fejlődésében igen nagy része van s sokkal járult hozzá ahhhoz, hogy Fejérmegye kulturailag, közgazdaságilag erőteljes haladást mutasson. 1900-ban császári és királyi kamarás lett, 1906-ban a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta meg, 15'08-ban pedig a király valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. A főispáni tisztségéről való leköszönése óta gazdálkodik és Veszprém vármegye közéletében is jelentékeny szerepet visz. Magas kora ellenére a megyei közgyűléseken és a felsőház ülésein szorgalmasan résztvesz. HARKÁNYI JÁNOS BÁRÓ Taktaharkányon, Zemplén vármegyében született, 1859 április 6-án; Harkányi Frigyes báró politikus és közgazdász fia. Középiskoláit Budapesten elvégezvén, a a hires hohenheimi gazdászati akadémia növendéke volt, azután pedig a hallei egyetemen végzett közgazdasági tanulmányokat. 1882-ben átvette édes atyja s a maga zemplénmegyei birtokainak vezetését. Kitűnően képzett gazda volt s hírneve túlterjedt vármegyéje határain. Ebben az időben alapította későbbi nagyhírű ménesét és versenyistállóját. A magyar turf legszenzációsabb eseményei évek során át az ő színeihez fűződtek: az ő tenyésztése volt a hires Rascal (háromszor egymásután nyerte a Király-dijat s megnyerte a bécsi Derbyt is) s az ő nevelésű zsokéja Janek Géza, a legjelesebb belföldi /ersenylovas, aki idegenben is sok dicsőséget szerzett gazdájának. Közgazdasági tevékenységét Kornfeld Zsigmond báró, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatójának oldalán kezdte a kilencvenes évek elején. Akkoriban történt, hogy a szerencsi cukorgyár, Magyarország egyik legrégibb és legnagyobb iparvállalata, mely a berlini Bleichrőder-cég érdekeltségéhez tartozott, nagyobb nehézségek közé jutott s Bleichrőderék elhatározták, hogy a gyárat, mely körülbelül három millió korona veszteséget mutatott fel, eladják. Ekkor Kornfeld báró, akinek intézete szoros viszonyban állt a Bleichrőder-céggel, felszólitotta Harkányi János bárót, aki birtokain ezerholdszámra termelte a gyár részére a cukorrépát, vegyen részt a szerencsi gyár szanálásában. Kornfeldnek ez a lépése amaz idők pénzügyi és ipari köreiben bizonyos feltűnést keltett és elég volt arra, hogy Harkányi János közgazdasági debüjének nem mindennapi jelentőséget kölcsönözzön. Kornfeld Zsig413