1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Felsőház - X. Az örökösjogu főrendü családok által választolt felsőházi tagok - Inkey József báró
mond legbizalmasabb munkatársai közé tartozott s mikor évekkel később kereskedelmi miniszter lett s arra került a sor, hogy a közgazdasági életben viselt állásairól lemondjon, egész sor nagy magyar iparvállalat vezetőségében foglalt helyet. így igazgató és végrehajtóbizottsági tagja volt a Magyar Általános Hitelbanknak, elnöke a Magyar Cukoripar IU-nak, alelnöke a Ganz és Társa Danubius r.-t.-nak, etafke a Ganz-féle villamossági részvénytársulatnak, a Báró Stummer-féle cukorgyári r.-t.-nak, alelnöke a Fegyver- és gépgyári r.-t.-nak, igazgatósági tagja a Kassa-Oderbergi Vasútnak és választmányi tagja az Első Magyar Általános Biztosító r.-t.-nak. A politikai életben ismételten szerepelt. Bendithetetlen hüségü tagja volt a szabadelvű s később a nemzeti munkapártnak s a szabadelvüpárt programmjával kapott két izben mandátumot a krassószörénymegyei facseti (később facsádi) kerületben, 1896ban és 1901-ben. Második facsádi mandátumáról 1902-ben lemondott, mert a képviselőséggel összeférhetetlen helyzetbe jutott, amikor a Magyar Cukoripar r.-t. elnökévé választották. Mandátumáról lemondván, föléledt főrendiházi lagsági joga; a főrendiháznak megszűnéséig tagja volt. Közgazdasági tevékenysége már régebben magára vonta az ország és a kormánykörök figyelmét és igy nem keltett meglepetést, mikor 1913 áprilisában, annak ellenére, hogy nem tartozott az aktiv politikusok közé, a Tisza-kormány kereskedelmi minisztere lett. Ebben az állásában rendkívül sokoldalú tevékenységet fejtett ki s különösen a háború alatt volt gondos őre a magyar ipar és kereskedelem érdekeinek, amikor azokat a hadseregszállitásoknál Ausztriával szemben védeni kellett. Tisza Istvánnal együtt mondott le 1917 június 15-én. Azóta a közgazdasági élet egyik vezető egyénisége, egyebek mellett a Magyar Általános Hitelbank elnöke. INKEY JÓZSEF BÁRÓ 1871 május 15-én született a lOtnogymegyei Iharosberényben. Atyja, néhai István kapta 1895-ben a bárói méltóságot és vele együtt a család ez ága az örökös főrendiházi jogosultságot. Iharosi birtokán gazdálkodik Jogi tanulmányait elvégezvén, Somogymegye szolgálatába lépett; előbb központi aljegyző volt, majd főszolgabíró. Tiz éven át, 1900-tól 1910-ig képviselte a csurgói kerületet, először mint a szabadelvű párt hive, de az 1904 november 18-iki események 414