1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - X. Az örökösjogu főrendü családok által választolt felsőházi tagok - Batthyány Lajos gróf

Miután ezeket eladta a Rimamurány-Salgótarjáni r.-t.-nak, Nagymihályon vállalt képviselőséget, majd ismét a rozsnyói kerületben. Tisza István első miniszterelnöksége alatt kilépett a szabadelvüpártból, s előbb a disszidensekhez, azután az alkotmánypárthoz csatlakozott. 1905-ben, 1906-ban és 1910-ben ismét a rozsnyói kerület képviselője lett és részt vett előbb a pártonkívüli hatvanheteseknek, majd az alkotmánypártnak azokban a küzdelmeiben, amelyek akkoriban a Khuen-Héderváry-, Lukács- és Tisza-rezs,im ellen folytak. A király 1908-ban valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. A háború kitörésekor magas kora ellenére is önként jelentkezett katonának és az önkéntes automobLlosztagok élén harcolta végig a világháborút ezredesi rangban. A régi főrendiháznak örökös jogon volt tagja. BATTHYÁNY LAJOS GRÓF Batthyány Géza gróf fia, anyja pedig a tragikus véget ért Batthyány Lajos grófnak, Magyarország első alkotmányos miniszterének leánya. 1860 jul. 27-én született Egyeden, Sopron megyében. Középiskoláit Győrben végezte, a jogot Budapesten, Berlinben és Parisban. Külügyi szolgálatban működött s rövid ideig attasé volt, miután letette a diplomáciai vizsgát, de ettől a pályától rövidesen megvált és miután nőül vette Andrássy Gyula gróf, akkori külügyminiszternek egyetlen leányát, Ilonát, ikervári birtokára vonult vissza. 1884ben azonban már ismét közpályára lépett s mint Győr megye főispánja fejtett ki igen érdemes munkásságot. 1892-ben Fiume kormányzója lett. Működése alatt társadalmi összbangot teremtett Púiméban: magyarbarát hangulat uralkodott a fiumei representanzában. 1896-ban lemondott ez állásáról és előbb Győr város, majd 1901-ben Fiume választotta meg szabadelvüpárti programmal képviselővé. 1904-ben Andirássy Gyula gróffal együtt lépett ki a szabadelvű pártból és mint disszidens lett 1905-ben is és 1910-ben is Bodajk képviselője. 1910-ben azonban nemsokkal megválasztás;! után lemondott mandátumáról, ezzel szemben azonban a főrendiházban vett igen élénk részt a munkapárt elleni küzdelmekben. Egyike volt az úgynevezett tulipán-mozgalom vezéreinek. Az összeomlás után visszavonult a közélettől s csak a felsőház megalakulása után jelent meg újra a politikai életben, melyben egy letűnt nagyszerű korszak egyik reprezentánsának tekintélyét élvezi. :Í92