1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - X. Az örökösjogu főrendü családok által választolt felsőházi tagok - Batthyány Lajos gróf

Miután ezeket eladta a Rimamurány-Salgótarjáni r.-t.-nak, Nagy­mihályon vállalt képviselőséget, majd ismét a rozsnyói kerület­ben. Tisza István első miniszterelnöksége alatt kilépett a szabad­elvüpártból, s előbb a disszidensekhez, azután az alkotmánypárt­hoz csatlakozott. 1905-ben, 1906-ban és 1910-ben ismét a rozsnyói kerület képviselője lett és részt vett előbb a pártonkívüli hatvan­heteseknek, majd az alkotmánypártnak azokban a küzdelmeiben, amelyek akkoriban a Khuen-Héderváry-, Lukács- és Tisza-rezs,im ellen folytak. A király 1908-ban valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. A háború kitörésekor magas kora ellenére is önként jelentkezett katonának és az önkéntes automobLlosztagok élén harcolta végig a világháborút ezredesi rangban. A régi főrendi­háznak örökös jogon volt tagja. BATTHYÁNY LAJOS GRÓF Batthyány Géza gróf fia, anyja pedig a tragikus véget ért Batthyány Lajos gróf­nak, Magyarország első alkotmányos mi­niszterének leánya. 1860 jul. 27-én született Egyeden, Sopron megyében. Középiskoláit Győrben végezte, a jogot Budapesten, Ber­linben és Parisban. Külügyi szolgálatban működött s rövid ideig attasé volt, miután letette a diplomáciai vizsgát, de ettől a pályá­tól rövidesen megvált és miután nőül vette Andrássy Gyula gróf, akkori külügyminiszter­nek egyetlen leányát, Ilonát, ikervári birtokára vonult vissza. 1884­ben azonban már ismét közpályára lépett s mint Győr megye fő­ispánja fejtett ki igen érdemes munkásságot. 1892-ben Fiume kor­mányzója lett. Működése alatt társadalmi összbangot teremtett Púi­méban: magyarbarát hangulat uralkodott a fiumei representanzá­ban. 1896-ban lemondott ez állásáról és előbb Győr város, majd 1901-ben Fiume választotta meg szabadelvüpárti programmal képviselővé. 1904-ben Andirássy Gyula gróffal együtt lépett ki a szabadelvű pártból és mint disszidens lett 1905-ben is és 1910-ben is Bodajk képviselője. 1910-ben azonban nemsokkal megválasz­tás;! után lemondott mandátumáról, ezzel szemben azonban a fő­rendiházban vett igen élénk részt a munkapárt elleni küzdelmek­ben. Egyike volt az úgynevezett tulipán-mozgalom vezéreinek. Az összeomlás után visszavonult a közélettől s csak a felsőház megalakulása után jelent meg újra a politikai életben, melyben egy letűnt nagyszerű korszak egyik reprezentánsának tekintélyét élvezi. :Í92

Next

/
Thumbnails
Contents