1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - VI. A felső biróságok vezetői - Juhász Andor dr.

kir. törvényszéken kezdte meg 1886-ban, mint joggyakornok. Azután 1888-ban a kassai kir. járásbírósághoz aljegyzővé, 1890-ben a miskolci kir. törvényszékhez jegyzővé, 1891-ben a miskolci kir. járásbírósághoz aljárásbiróvá nevezték ki. Az 1892. évben áthelyezés utján visszakerült szülővárosába Kassára, ahol 1893-ban kir. ítélőtáblai tanácsjegyző, 1895-ben törvényszéki bíró, 1898ban kir. Ítélőtáblai elnöki titkár és 1901-ben kir. Ítélőtáblai bíró lett. Az 1906. évben a m. kir. Kúriához került, mint kisegítő biró s itt öt éven át a IV. (váltó) tanácsban működött előadó bíróként. Az 1911. évben a budapesti (polg.) kir. törvényszék elnöki szikét foglalta el s négy éven át vezette ezt a legnagyobb magyar törvényszéket. Ebben az időben következett be a kir. kereskedelmies váltótörvényszéknek a polgári törvényszékbe való beolvadása, a budapesti központi kir. járásbíróság megszervezése, az uj polgári perrendtartás és az uj ügyviteli szabályok életbelépése. 1915 július 18-án a budapesti kir. ítélőtábla elnökévé nevezték ki s ebben" a tisztében egy évtizeden át működött. Birói méltóságánál fogva 1915 óta tagja volt a főrendiháznak, előadója a mentelmi bizottságnak. Az ő előadása alapján tárgyalta le a főrendiház utolsó érdemleges ülésében — 1918 augusztus 4-én — a választójogi törvényjavaslatot. Mint kir. ítélőtáblai elnököt 1917-ben az I. oszt. polgári hadi érdemkereszttel, 1924-ben pedig a VI. fiz. csoport jellegével tüntették ki. A proletárdiktatúra alatt: 1919 március 28-án állásából eltávolították, majd a terroristák letartóztatták s két héten át a gyűjtőfogházban túszként fogva tartották. 1925 augusztus 23-án a m. kir. Kúria elnökévé nevezték ki s ebben a minőségében a bíróság vezetésével járó teendők mellett főképen az I. polgári (örökösödési) és a IV. polgári (hiteljogi) tanácsban fejt ki birói működést. Elnöke a felsőház közjogi és törvénykezési bizottságának. A bizottságok kebelében kifejtett működésén felül résztvett az 1927—28. és az 1928/29. évi állami költségvetésről, továbbá a valorizációról, a hatásköri bírósági novelláról, — a polgári perrendtartás reformjáról és a közigazgatás szervezéséről szóló törvényjavaslatok álla lános vitájában, valamint az utolsó két évtizedben felmeniM igazságügyi javaslatok előkészítésében. Az 1931-ben kiküldött 33-as Országos Bizottság egyik elnökévé választotta. 1930-ban I. oszt. Magyar Érdemkereszttel tüntették ki. Jogirodalmi működése a polgári igazságszolgáltatás, különösen a birói szervezet és eljárás, valamint a hiteljog kérdéseit érinti. Értekezései, előadásai, évnyitó és ünnepi beszédei részint önállóan, részint a különböző szaklapokban (Magyar Jogi Szemle, Jogtudományi Közlöny, Kereskedelmi Jog Tára, Jog377