1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - III. A ref., ág. hitv. evangélikus és az unitárius egyház nagyjai, illetőleg főhivatalnokai - Balogh Jenő dr.

BALOGH JENŐ DR. a dunántúli ref. egyházkerület főgondnokn. A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Devecseren, Veszprém vármegyében, 18(>4 május 14-én született. Tanulmányait a budapesti Tudományegyetem joga fakultásán befejezvén, 188ő-töl 188ő-íg vendéghallgatója volt a berlini kir. egyetemnek, ahol a büntetőjog körébe vágó búvárkodásait folytatta. 1888-ban a budapesti Tudományegyetemen a büntetőjog s bűnvádi eljárási jog magántanárává habilitáltatott s 1889-től kezdve az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályának tagja volt. miután 1884 óta a budapesti kir. főügyészségen Kozma Sándor akkori főügyész mellett teljesített szolgálatot. Az igazságügyminisztériumban aktív része volt a bűnvádi perrendtartás, az országgyűlési képviselöválasztási bíráskodásról szóló, és később az esküdtbirósági törvény, az 1908. évi bűntetőnovella és a fiatalkorúak büntetőjogáról szóló törvény megszerkesztésében. 1900-ban nyilvános rendes tanárrá nevezték ki a budapesti Tudományegyetem büntetőjogi és büntető perjogi katedrájára. 1910-ben, Zichy János gróf minisztersége alatt államtitkár lett a 'kultuszminisztériumban s megvált katedrájától is. s még ugyanebben az esztendőben a marosujvári (erdélyi) kerület nemzeti munkapárti programmal országgyűlési képviselőjévé választotta. 1913-ban Tisza István gróf kabinetjében a király igazságügy miniszterré nevezte ki. A háborút közvetlenül megelőző s a háborús korszak alatt való büntetőjogi törvényalkotások nagyobbik s jelentékenyebbik része az ő nevéhez fűződik, ő alkotta meg a királyság védelméről szóló törvényt, az 1913. évi sajtótörvényt s ö volt az, aki büntetőjogi rendelkezéseket a magyar törvényekben először ruházott fel visszaható erővel. Tisza István bukása után mint képviselő vett még részt a politikai életben 1918 novemberéig, de valójában tisztán tudományos munkásságának szentelte idejét, míg 1920-ban a Magyar Tudományos Akadémia, melynek már 1901 óta levelező, majd 1912 óta rendes tagja volt, főtitkárává választotta. Az Akadémia főtitkári székében igen nagy érdemeket szerzett a tudományos munka zavartalanságának viharos időkben való biztosításával s feljegyzésre érdemes, hogy a pénzromlás súlyos napjaiban ugyanannyi papirkoronányi fizetésért végezte felelősségteljes és nagykiterjedésű munkáját, mint amennyi! az Akadémia főtitkárai a béke napjaiban élveztek. 367