1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - III. A ref., ág. hitv. evangélikus és az unitárius egyház nagyjai, illetőleg főhivatalnokai - Id. gróf Teleki József dr.

Erdemeit óhajtolta jutalmazni az Akdémi, amikor a felsőház tagjává kandidálta, ő azonban ezt a megtiszteltetését végsőkig menő szerénységével elhárította. Jelesebb munkái a következők: A sértett fél jogköre a büntetőjogban (Budapest, 1887); Börtönügyi viszonyaink reformjához (1888); Magvar bűnvádi eljárási jog (1901) A büntető perjog tankönyve 1906); Fiatalkorúak és ia büntetőjog (1909); A bűnvádi perrendtartás magyarázata (1910, két kiadás). Ujabb jelentékeny munkája: (írót Tisza István emlékezete (1921). Igen nagy szerepet játszik ia .magyar református egyház életében is. A dunántúli egyházkerület még 1920-ban főgondnokává választotta s mint ilyen kapott meghívást a felsőháziba 1928-ban, amikor Darányi Ignácnak, a dunamelléki egyházkerület főgondnokának 1927 április 26-án történi halála után harmadik, rangban legidősebb f'őgondnoka lett egyházának. A forradalom óta nem vállalt szerepet a politikai életben; nevével csak a Tisza-kultusz eseményeivel kapcsolatosan leheteti találkozni ia nyilvánosság előtt, nemkülönben a református egyházi élet lerén. Egyebekben a közszerepléstől visszavonult és előkelő posztján folytatja tudományos tevékenységét. ID. GRÓF TELEKI JÓZSEF DR. a dunamelléki ref. egyházkerület főgondnoka. 1859 szeptember 2-án született Gyomron. Középiskolai tanulmányait a pesti református gimnáziumban végezte, a jogot Lipcsében, Berlinben és Budapesten, ahol az államtudományok tudorává avatták. Pest megye tb. szolgiabirája volt. Politikai pályája 1887-ben kezdődött, amikor a fülöpszálláisi választókerület országgyűlési képviselővé választotta szabadelvüpárti programinál. 1892ben Makón Justh Gyulát buktatta meg, de 1896-ban ugyanitt JusVth Gyulával szemben kisebbségben maradt s ettől fogva a főrendiház tárgyalásain vett igen élénk részt, mint exponált szabadelvű politikus. Jelentős szerephez jutott akkor, amikor Tisza István megalakította a nemzeti munkapártot; 1910-ben Ő szervezte meg a pestmegyei nemzeti munkapártot, amelynek elnöke is lett. A főrendiházi munkapárt egyik vezére volt és igen jelentékeny szerepet visz Pest vármegye közéletében. A király valóságos belső titkos tanácsosi címmel tüntette ki. 368