1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - III. A ref., ág. hitv. evangélikus és az unitárius egyház nagyjai, illetőleg főhivatalnokai - Ravasz László dr.

liberalizmus, a felvilágosodás és a felekezeti türelem érdekében, sok magy harcot viván nemesveretü meggyőződéséért, egy izben az egész magyar kálvinista közönség tapsai között védelmezvén meg a debreceni hires nagytemplomot az ellene elkövetett merénylettel szemben. Hatalmas propagandamunkát végzett a magyar református egyház és Magyarország érdekében külföldön is. Ismételtein járt az európai protestáns országokban, majd Franciaországban, több izben kereste lel Rothermere lordot és kétizben is beutazta az Amerikai Egyesült Államokat, ahol megteremtette az egymással szemben álló magyar kálvinisták egységét, nagy rokonszenvet szerezve az amerikai protestánsok körében hazájának. A politikai életben évek hosszú sora óta igen jelentős szerepet visz. ő birta rá annak idején Bethlen István gróf Volt miniszterelnököt, hogy Debrecenben jelöltséget vállaljon. Később Bethlenhez való szívélyes viszonya dacára két Íziben is súlyos konfliktusba keveredett a volt miniszterelnökkel. Először 1929 őszén, amikor, az egységespárt kisgazdafrakciója Bethlen István kívánságára (október 15-én) elvetette az általa kidolgozott tizenkét pontból álló demokratikus kormányprogrammot, majd 1930 nyarán, amikor a volt miniszterelnök a felsőházban, Horthy István lovassági tábornok egy interpellációjára válaszolva, károsnak és dillettánsnak mondotta a püspök külföldi propagandáját, amelyet a nyilvánosság előtt meg kell bélyegezni. Utóbb kiderült, hogy Bethlen elitélő nyilatkozata téves információkon alapult s hosszas feszültség után ez az ügy is békésen intéződött el. Baltazár Dezső püspök 193il augusztus 15-én ünnepelte meg püspökké avatásának huszadik évfordulóját; a magyar kálvinizmus szeretetének és tiszteleténeik ezernyi jelével halmozta el. RAVASZ LÁSZLÓ DR. a (lunfimelléki ref. egyházkerület püspöke. 1882 szeptember 29-én Bánffyhunyadon született. Teológiai tanulmányait a kolozsvári s a berlini egyetemen végezte. 1903-tól 1905-ig Bartók György református püspök mellett Kolozsváron titkár és segédlelkész volt. A következő ével a berlini egyetemen töltötte. Ekkor tűnt fel mint esztétikus Schopenhauer esztétikája cimü Kolozsváron megjelent müvével, miután már előbb, 1903-ban jelentékeny irodalmi sikere volt Aisthesis (Kolozsvár) cimü munka365