1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - II. Latin és görög szertartásu római katholikus egyháznagyok - Miklósy István

totta át a régi gimnáziumi épületet nevelőintézetté. Felvirágoztatta az Oltáregyesületet, a kongregációkat és a szegények gondozását. Székelyudvarhely valósággal megsiratta nagyszerű és népszerű lelkipásztorát, amikor 1911-ben szombathelyi püspökké nevezték ki. Mindjárt püspöksége elején katolikus napilapot alapított székvárosában. Toursból ereklyéket szerzett Szent Márton püspöknek, székvárosa szülöttének és az egyházmegye védőszentjének földi maradványaiból és országos ünnepély keretében elhelyeztette az általa készített díszes márványoltárra. Több izl>en rendezett missziót és évente tartat papjainak és híveinek szentgyakorlatokat, konferenciát. Megalapította az Egyházmegyei Takarékpénztárt és sok virágzó katolikus intézményi keltett életre. Művészi érzékkel restauráltatta a püspöki székesegyházat, palotájában értékes képtárt gyűjtött össze. Az innsbrucki egyetem hittudományi kara tiszteletbeli doktorrá avatta. A nagy munkaerejű, buzgalmu és eredményes munkájú püspököt a forradalmi kormány bátorsága miatt 1919 február 27-én internálta, majd a kommunisták a budapesti gyűjtőfogházba szállították. A kommunizmus bukása után hívei örömujjongása közben vonult be nagy ünnepélyességgel Szombathelyre. IV. Károly király első visszatérési kísérlete alkalmával hozzá szállott. 1927. évben egyházmegyei zsinatot tartott. 1928-ban pedig a püspöki kart képviselk az ausztráliai eucharistikus kongresszuson Sidnéy-ben. Egyházkormányzásának utolsó éveiben 15 helyi lelkészséget szervezett, hogy a nagy kiterjedésű plébániák híveit intenzivebb lelkipásztori gondozásban részesíthesse. MIKLÓSY ISTVÁN hdjdudorogi gör. kat. püspök. 1857 augusztus 22-én született a zemplénmegyei Rákóc községben. Középiskolai tanulmányait Ungváron végezte, a teológiaikat ugyanott és Budapesten. A tehetséges ifjút az ungvári püspök fogalmazóvá, majd a kántortanitóképző intézet tanárává és a pap-árvák nevelőintézetének igazgatójává nevezte ki. 1884-ben szentelték áldozó pappá, 1888-ban püspöki titkár lett és 1890-ben pápai tb. kanonokká, majd a munkácsi egyházmegye szentszéki ülnökévé nevezték ki. 1894-ben a sátoraljaújhelyi lelkészi javadalomba került, mint ;<z egyházkerület esperese. Eelkészkedése alatt a város egyik leg23* 355