1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - II. Latin és görög szertartásu római katholikus egyháznagyok - Fetser Antal

népszerűbb és legtekintélyesebb férfia lelt. 1905-ben Zemplén vármegye főesperesévé emelkedett. 1907-ben a király érdemeiért a Ferenc József-rend lovagkeresztjével jutalmazta. 1913-ban bajdudorogi püspök lett, nagy lelkierővel küzdve végig az ellene, mint a magyarság rendithetetlen fia ellen intézett támadásokat. Jelenleg püspökségének székhelye Nyíregyháza. FETSER ANTAL í/yó'r/' r. k. püspök, 1862-ben született Nagykárolyban, mint jómódú iparoscsalád gyermeke. Középiskolai tanulmányait Nagykárolyban és Nagyváradon végezte, a teológia első évfolyamait is a nagyváradi szemináriumban töltötte el. A nagytehetségű kispapot Lipovniczky püspök Budapestre küldte, ahol a teológián ugyancsak az elsők közé küzdötte fel magát. 1885-ben szentelték pappá és egészen győri püspökké való kinevezéséig Nagyváradon é!l. Először a Szent József-intézet tanulmányi felügyelője és ideiglenes aligazgatója volt, azután Váradolasziban káplán, majd papnöveldéi lelkiigazgató és a püspöki udvarban szentszéki jegyző. 1890-ben már püspöki cerimonárius, 1893-ban szentszéki ülnök, 1895-ben püspöki titkár és irodaigazgató, 1898-ban pedig oldalkanonok. Rendkívüli buzgalommal rendezte Nagyváradon az országos ünnepségeket s ez érdemeiért 1901-ben cholti c. apáttá nevezték ki. Hamarosan segédpüspök, majd címzetes püspök lett és három évig, Szmrecsányi püspök halála után, ö kormányozta mint káptalani vikárius az elárvult váradi egyházmegyét, amivel kiérdemelte a Ferenc Józsefrend középkeresztjét a csillaggal, ő tette naggyá a Szent Vinceintézetet és a háború alatt nagy népszerűségre tett szert a sebesültek gondozása körüli buzgalmával, miért is a Vöröskereszt I. osztályú hadiékitményes tisztikeresztjével tüntették ki. 1914 december 6-án lett győri püspök és bár a háború és a forradalom kemény próbára tették az egészségét, mégis kiváló buzgalommal fáradozott egyházmegyéje anyagi és hitéleti felvirágzásán; ő emelte a hires, remek román stílű rábacsanaki templomot is. A kormányzó 1931 augusztusában a közéleti és egyházi élet terén szerzett érdemei elismeréséül az I. osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki. 356