1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Felsőház - II. Latin és görög szertartásu római katholikus egyháznagyok - Mikes János gróf
megfelelő alkalmazásával növelte az egyházi és tudományos világ feléje fordult érdeklődését, amelyet még fokozott az eucharisztia kultuszának terjesztése érdekéhen folytatott irodalmi munkássága, amelynek egyrészét mint az „örökimádás" hitbuzgalmi folyóirat szerkesztője fejtett ki. Különös gonddal és szeretettel fordult a vidékről Budapestre került egyetemi ifjúság anyagi gondjainak leküzdését célzó akciók felé, amelyeket olyan mozgalmakkal bővitett ki, hogy az ifjúság erkölcsi integritása is sértetlen maradjon. E célból alakította meg a Szent Imre Internátus Egyesületet és felállította Budán, imajd a Ráday-utcáhan a Szent Imre collegiumokat, amelyek közül az előbbinek maga vállalta igazgatói teendőit. Ezt a pozícióját megtartotta 1911-ig, amikor csanádi püspökké nevezték ki. Püspökségének székhelyén, Temesvárott, apostoli munkát végzett egyháza és a magyarság érdekeinek védelmében és különösen a megszállás, majd a trianoni béke Után végzett e téren önfeláldozó munkát. A románok 1923-ban kiutasították és eltávolították Temesvárról. Ekkor Szegedre került a csonka egyházmegye székhelye és ő azóta ott is székel. Szegeden felújította régi akcióját ;iz ifjúság védelmét és itt is megalakította az uj szegedi Szent Imre Collegiumot, majd az uj tanítóképző intézetet internáitussal együtt és a kisebb papneveüö intézetet. Tudományos, irodalmi és művészeti téren jelentős munkásságot fejt ki ós ezt honorálta az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, aimikor 1931-ben elnökévé választotta. Közéleli érdemei jutalmául a kormányzó az I. oszt. magyar érdemkereszttel tüntette ki. MIKES JÁNOS GRÓF s:ombnthelyi r. k. püspök. Az ősi Mikes-család sarja, 1876 június 27-én született Zabolán. Középiskolai tanulmányait Kalksburgbain, a teológiát pedig Innsbruckban végezte. 1899-ben szentelték pappá, azután Gyergyóujfaluban volt káplán, majd ugyanott plébános. Erőteljesen fellendítette a kis község társadalmi és hitéletét, virágzásra emelte a katolikus népkört és a keresztény fogyasztási és hitelszövetkezetet is. A hivek terhén könnyítendő 250 ezer korona kepeváltsági alapot létesített. 1906-ban székelyudvarhelyi plébánossá választottak és püspöke föesperessé nevezte ki. ö restauráltatta ott a templomot és plébániaházat, ő építtetett uj katolikus főgimnáziumot és alaki354