1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - II. Latin és görög szertartásu római katholikus egyháznagyok - Mikes János gróf

megfelelő alkalmazásával növelte az egyházi és tudományos világ feléje fordult érdeklődését, amelyet még fokozott az eucharisztia kultuszának terjesztése érdekéhen folytatott irodalmi munkás­sága, amelynek egyrészét mint az „örökimádás" hitbuzgalmi folyóirat szerkesztője fejtett ki. Különös gonddal és szeretettel fordult a vidékről Budapestre került egyetemi ifjúság anyagi gondjainak leküzdését célzó akciók felé, amelyeket olyan moz­galmakkal bővitett ki, hogy az ifjúság erkölcsi integritása is sértetlen maradjon. E célból alakította meg a Szent Imre Inter­nátus Egyesületet és felállította Budán, imajd a Ráday-utcáhan a Szent Imre collegiumokat, amelyek közül az előbbinek maga vál­lalta igazgatói teendőit. Ezt a pozícióját megtartotta 1911-ig, amikor csanádi püspökké nevezték ki. Püspökségének székhelyén, Temesvárott, apostoli munkát végzett egyháza és a magyarság érdekeinek védelmében és különösen a megszállás, majd a trianoni béke Után végzett e téren önfeláldozó munkát. A románok 1923-ban kiutasították és eltávolították Temesvárról. Ekkor Sze­gedre került a csonka egyházmegye székhelye és ő azóta ott is székel. Szegeden felújította régi akcióját ;iz ifjúság védelmét és itt is megalakította az uj szegedi Szent Imre Collegiumot, majd az uj tanítóképző intézetet internáitussal együtt és a kisebb papneveüö intézetet. Tudományos, irodalmi és művészeti téren jelentős mun­kásságot fejt ki ós ezt honorálta az Országos Magyar Képzőművé­szeti Társulat, aimikor 1931-ben elnökévé választotta. Közéleli érdemei jutalmául a kormányzó az I. oszt. magyar érdemkereszttel tüntette ki. MIKES JÁNOS GRÓF s:ombnthelyi r. k. püspök. Az ősi Mikes-család sarja, 1876 június 27-én született Zabolán. Középiskolai tanul­mányait Kalksburgbain, a teológiát pedig Innsbruckban végezte. 1899-ben szentelték pappá, azután Gyergyóujfaluban volt káp­lán, majd ugyanott plébános. Erőteljesen fellendítette a kis község társadalmi és hit­életét, virágzásra emelte a katolikus nép­kört és a keresztény fogyasztási és hitelszö­vetkezetet is. A hivek terhén könnyítendő 250 ezer korona kepeváltsági alapot létesí­tett. 1906-ban székelyudvarhelyi plébánossá választottak és püs­pöke föesperessé nevezte ki. ö restauráltatta ott a templomot és plébániaházat, ő építtetett uj katolikus főgimnáziumot és alaki­354

Next

/
Thumbnails
Contents