1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Bethlen István gróf

nul heves választási agitáció után, amelynek során Bethlen a konszolidációs a liberális irányban való haladás szükségességét hangoztatta, május 28-án megkezdődtek. Közben (még február 23-án) testet öltött az egységes párt, mely a választáskor nagy győzelmet aratott. A nyílt szavazásu kerületek többsége a kormány mellett nyilatkozott meg s a miniszterelnök maga a hódmezővásárhelyi I. kerületben kapott heves küzdelem után mandátumot. Közvetlenül a II. nemzetgyűlés megnyitása (június 19.) előtt Bethlen rekonstruálta a kormányt, mely hamarosan exlexbe került, mert 1922 második szemeszterére nem tudottt idején provizóriumot kapni. A vita, melynek kapcsán Bethlen nála szokatlanul konciMáns hangon beszélt az ellenzékkel I ;i sajtóval való együttműködés szükségességéről, egyébként alkalmat nyújtott neki oly kijelentésekre is, amelyek a konszolidáció szempontjából rendkívüli jelentőségűek voltak. így egy kecskeméti küldöttségnek, amely a nyugalmagyarországi toborzás miatt előállított Ilcjjas Iván szabadlábra bocsátását követelte, igy felelt: — Nem tűrök semmiféle terrort — mondotta és semmiféle erőszakoskodásnak nem fogok engedni. Vagyok olyan férfi, hogy feleljek azért, amit teszek és semmit el ne mulasszak, amit az ország érdekében szükségesnek tartok. Az ügy a független magyar bíróság előtt van, amely a tettesek hazafias intencióit bizonyára méltányolni fogja. De amint nem tűrök destrukciót, ugy nem tűrök hazafias önhatalmaskodást sem Es nem tűrök alvezérekét. Egyéb mondanivalóm nincsen. KÓzben az ország pénzügyi és gazdasági helyzete egyre rosszabbra fordult. A korona árfolyama feltartóztathatatlanul zuhant lefelé, a közgazdasági életben a pénzromlás okozta egyik pánik a másikat érte. Bethlen, aki a szituációt már régóta igen komolynak ítélte, arra a meggyőződésre jutott, hogy ;i pénzügyi s gazdasági káoszból való kibontakozás külföldi kölcsön nélkül teljességgel lehetetlen. Egy ilyen nagyszabású külföldi kölcsönre alapította tehát kibontakozási és újjáépítési tervezetét Külföldi kölcsönről azonban a Népszövetség közbenjötte nélkül abban az időben szó sem lehetett. Bethlen tehát mindenekelőtt felvétette Magyarországot a Népszövetség tagjai közé. Ez időtől kezdve munkásságának javarészét a rekonstrukció terve foglalta le. Tervének megvalósítása céljából a belföldön társadalmilag s politikailag kellelt konszolidálni a viszonyokat, a külföldön pedig olyan atmoszférát kellett teremtenie, mely a világpolitika mértékadó köreiben barátokat és pártfogókat szerez s bizalmat kelthet, amivel a pénzpiacot hozzáférhetővé teszi az ország számára. Valóban rendkívül súlyos feladat volt. 36