1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Képviselőház - Bethlen István gróf
Itthon mindenekelőtt az ellenforradalom fokozódó bizalmatlanságán kellett úrrá lennie s a baloldal ellenállását legyőznie. A zavaró momentumok egész sorának leküzdése után ÍJ )33 április ——— 30-án Kállay Tibor akkori pénzügyminiszter társaságában aztán elutazott külföldre, hogy rekonstrukciós tervének külpolitikai és pénzügyi feltételeit megteremtse. Parisban a hivatalos francia körök (Millerand köztársasági elnök, Poincaré miniszterelnök) szívesen fogadták s a jóvátételi bizottság előtt alkalma volt előterjeszteni a magyar kormány kérését hogy t. j. a reparációs bizottság függessze fel ideiglenesen a jóvátételi követelések biztositá- / sara zálogul lekötött állami jövedelmek közül azokat, amelyek a kölcsön fedezetéül szolgálnának. Parisból Londonba ment (május 7.), ahol sikerült tervei számára az angol kormány s a pénzügyi körök (Baldwin pénzügyminiszter, Curzon lord külügyminiszter, Crewe államtitkár, Rothschild lord stb.) hozzájárulását, kieszközölni, majd pedig Rómába utazott, ahol a kormány vendége volt s alkalma nyílott arra, hogy Mussoliniit és de Stefani pénzügyminisztert informálja Magyarország helyzetéről. Ez alkalommal bizonyosságot szerzett arról, hogy az olasz kormány a reparációs bizottságban a zálogjogok felfüggesztése mellett fog állást foglalni. Rómában egyébként is rendkívül szívélyes fogadtatásban volt része s az a szívélyes viszony, mely ma Rália s Magyarország között fennáll, e napokban keletkezett. (Május 11—14.) Az olasz sajtó akkoriban állandóan napirenden tartotta a magyar kérdést és hangsúlyozta, hogy garanciákkal kell gondoskodni ama magyarok nemzeti jövendőjéről, akik Trianon folytán idegen uralom alá kerültek. Közben megállapodás jöt.l létre az olasz kormánnyal arról is, hogy egy végleges kereskedelmi szerződés megkötéséig a kél állam kereskedelempolitikai viszonyait ideiglenes egyezménnyel fogják szabályozni. Bethlen Bécsen ál, ahol meglátogatta Seypel akkori osztrák kancellárt, tért vissza Budapestre s ott vette kézhez a jóvátételi bizottság határozatát. A határozat nem volt egészen kedvező, amennyilien a bizottság elvetette az angol—olasz javaslatot, mely a zálogjogok azonnali felfüggesztéséi Indítványozta s ezzel szemben az elnök döntő szavazatával határozattá emelte Franciaország l a kisantant együttes indítványát, mely bár szintén nem volt elutasító, mégsem felelt meg a magyar kormány kérelmének. Azt tartalmazta, hogy a bizottság ugyan nem zárkózik el a magyar kérelem teljesítése elől, ámde a pénzügyi és a gazdasági helyzet tanulmányozása céljából kommisziót küld Magyarországra s az ország egyelőre csak teljesítse a békeszerződés rendelkezéseit. Általános külpolitikai szempontból azonban az elért eredmény messze meghaladta azokat a várakozásokat, amelyekké] Bethlen István :J7
