1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Sztranyavszky Sándor dr.

elnöki osztályban dolgozott. 1925 március 1-től Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter oldala mellett, mint személyi titkár teljesíteti szolgalatot 1926 végéig, amikor is a hatvani kerülőt egységespárti programmal képviselőjévé választotta. A Házban, amelynek 1931-ben ugyancsak a hatvani mandátummal lett tagja, tőként kulturális kérdésekkel foglalkozott, de nagy érdeklődést tanúsított pénzügyi és közgazdasági kérdések iránt is. Egyéb közéleti szereplésében tagja az Országos Kaszinónak, a Magyar Történelmi Társulatnak, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társulatnak, a Nemzeti összetartás Társaskörének, stb. SZTRANYAVSZKY SÁNDOR DR. (Salgótarján) Balassagyarmaton született 1882-ben. Középiskoláit a budapesti Ferenc József intézetben, Pozsonyban és Losoncon, felsőiskolai tanulmányait pedig a budapesti és kolozsvári tudományegyetem jogi fakulta sán végezte. Az utóbbi az államtudományok doklorává avatta. Miután önkéntesi évét is leszolgálta, édesalyja, Sztranyavszky Géza volt balassagyarmati kir. közjegyző oldalán jogi gyakorlatot folytatott, miközben huszonhárom éves korában Nógrád megye törvényhatósági bizottsági tagja lett. Megválasztatása a nemzeti ellenállás idejére esett és Sztranyavszky, aki fiatalsága ellenére már ekkor is közéleti szerepel játszott, egyik vezére lelt a vármegye nemzeti mozgalmának, anélkül azonban, hogy valamelyik politikai párthoz csatlakozott volna. Ekkor szerzett népszerűségének köszönhette, hogy mikor 1912-ben időközi választáson képviselőjelöltnek lépett fel Balassagyarmaton, a kerület egyhangúan választotta meg képviselőjéül a nemzeti munkapárt programjával. Ex időtől kezdve az összeomlásig Balassagyarmat mandátumával volt tagja a képviselőháznak, amelyben az ujabb munkapárti generáció soraihan szerzett ismert nevet magának. Beszédeit figyelemmel hallgatták — Tisza István is jóakaratával tűntette ki — s komoly feltűnést keltett például 1917 júliusában az a felszólalása, amelyben Vázsonyi Vilmos akkori igazságügyminisztert támadta meg igen hevesen, mert szabadlábra helyeztetett egyes vizsgálati fogságban lévő hadseregszállitókat. Egyébként sokai emlegették a munkapárt választási hadjáratai körül is; sokszor exponálta magát erősen pártjával szemben s egy ilyen alkalommal életveszélybe is \u 289