1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Képviselőház - Szakács Andor dr.
élére állt a Duna—Tiszaközi ellenforradalmi mozgalomnak s ő volt a vezére az 1919 június 19-én kitört emlékezetes kalocsai ellenforradalomnak, mely eleinte jelentős sikereket ért el, de végeredményben fegyverek és lőszerhiány miatt nem boldogulhatott. Szabóky ekkor fegyverekért az akkori demarkációs vonalon tul táborozó szerb csapatokhoz fordult. Ez a kísérlete meghiúsult ugyan, annyit azonban mégis sikerült kieszközölnie, hogy a szerbek megnyitották a demarkációs vonalat az ellenforradalmárok elüti, akik különben Szamuelly bosszújának estek volna áldozalul. A hadviselt menekülőkkel ezután Szegedre ment, ahol 1M>1Cpett a nemzeti hadseregbe. A nemzeti hadsereg elővédjének az élén biztosította a kommunizmus bukása után a nemzeti csapatok átkelését a Dunántúlra, jobbára már románoktól megszállott területen. 1920-ban a kalocsai választókerület, amelyben ellenforradalmi szereplésével rendkívüli népszerűségre tett szert, keresztény kisgazdapárti programmal nemzetgyűlési képviselővé választotta. Azóta megszakítás nélkül tagja a törvényhozó testületnek Kalocsa város mandátumával, mely 1922 óta az egységespárl állományához tartozik. Ugy a két nemzetgyűlésen, mint az 1927—31. évi országgyűlés képviselőházában is számos beszédet mondott közgazdasági, pénzügyi és külügyi kérdésekről. Nagy érdemei vannak a pestvármegyei vadvizek lecsapolását célzó törvényhozási intézkedések körül. Az ő vezetése alatt lett a Sárközi Ármenlesitő Társulat az ország egyik legnagyobb és legjelentősebb műszaki intézményévé. Képviselősége alatt módot talált arra is, hogy a jogot elvégezze. Tagja Pest vármegye törvényhatósági bizottságának és kisgyülésének, valamint Kalocsa város képviselőtestületének. SZAKÁCS ANDOR DR. (Békés) Kecskeméten született 1877 november 18-án. Középiskolai tanulmányait a kecskeméti ref. főgimnáziumban befejezve, a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatóit B államtudományi vizsgál tett. Már igen fiatalon hírlapíró lett. Pályáját Inczédy László vezetése alatt kezdte a Magyarország szerkesztőségében. Innen Szegedre került a Szegedi Naplóhoz, ahol három évig dolgozott. EMől a laptól megválva 1902-ben megalapította a Szeged és Vidéke chnfi 283