1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Szalóky Navratil Dezső dr.

napilapot s ennek az élén állva vett azután részt a koalíció győzelmét megelőző nemzeti ellenállásban. Szegedi Újság címmel még egy lapot alapított az Alföld nagy metropolisában. Visszakerülve Budapestre, a Budapesti Hírlap munkatársa lett. Ekkor az Otthon írók ós Hírlapírók Egyesülete titkárává választotta. 1912-ben belépett az Az Est szerkesztőségébe s itt dolgozott 1914-ig, mikor a Magyarország, melynek akkoriban Lovászy Márton volt a főszerkesztője, felelős szerkesztőnek hívta meg. Közben hosszabb tanulmányúton járt Franciaországban. 1917-ig dolgozott >a Magyarországnál. Akkor megalapította a Virradatot cimli hetilapot, amelyet 1919 októberban mint napilapot újra megindított; 1922-ben kivált a szerkesztőségből. 1919 augusztusában a Friedrich-kormány sajtófőnöke lett min. tan. rangban. Ezt az áldását a magyar sajtó történetének egyik legszomorúbb korszakában töltötte be a román szoldateszka megalázó cenzúrájának nyomása alatt. A románok Szakácsot le is tartóztatták, hadbírósági eljárást indítottak ellene és csak az antant missziók közbenjárására bocsátották szabadon. A Huszárkormány megalakulásakor állásától megvált; ekkor államtitkári címmel tüntették ki. Több regényt irt, de munkássága javarészét l publicisztikának szentelte. Milotay István folyóiratában, az Uj Nemzedékben több értékes tanulmánya jelent meg. 1923-ban megalapította A Mai Nap c elterjedt napilapot, amelynek azóta főszerkesztője. A második nemzetgyűlésen a békési kerületet képviselte az ellenzéki kisgazda programmal, 1931-ben radikális agrárszoeiális programmal értékes győzelemmel hóditolta el a békési kerületet 82 egységespárttól. Az uj ciklusban a független kisgazdapárthoz csatlakozott, amelynek értékes tagja. $ZALÓKY NAVRATIL DEZSŐ DR. (Törökbálint.) Budapesten született 1878-ban, Navratil Imrének, a budapesti egyetem néhai híres laryngológusának fia. Maga is kiváló orr- és gégesebész: 1901-ben orvosdoktor lelt a budapesti egyetemen, 1903-ban mütöoklevelet szerzett s 1910-ben a Pázmány1'éter-egyetemen az orr- és gégosebészetbol magántanárrá habilitálták: nemsokkal utóbb I a Dollinger klinikán vezetője lett az orrés gégeamhulatóriumnak. A háborút mint • honvédtorzsorvos szolgálta végig, részben 284