1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Söpkéz Sándor dr. - Strausz István dr.

SÖPKÉZ SÁNDOR DR. (Enying) Műegyetemi tanár, a legkiválóbb magyar elektrotechnikusok egyike, — Brádon, Huny ad vármegyében, 1866 szeptember 20-án született. Déván végezte középiskoláit, azután \ József-műegyetemen gépészmérnöki oklevelet nyert s éveken keresztül külföldön folytatta tanulmányait. A magyar államvasutak szolgálatába lépve, mint az elektromos osztály főnöke, elsőnek foglalkozott az országban a vasutak villamosításának gondolatával. Az elektromos vasúti ko«sik motorjairól és közlőmüveiről írt munkáját a Magyar Mérnökés Épitészegylet már 1894-ben a Hollán-dijjal jutalmazta. Később a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség élére kerüli, majd 1908-ban műegyetemi tanár lett. Fz idő szerint az elektrotechnika nyilvános rendes tanára. A villamos vasúti vontatásnak és energiagazdaságnak az ország határain tul is ismert egyik legkiválóbb szakértője. Az ország első nagyobb villamos távvezetékei az ő tervei alapján készültek (Dorog—komáromi 52 kilométeres, Szász vár—M,áza—Kaposvár—tolnai 100 kilométeres 35.000 voltos távvezeték stb.). A Tailbot-ccntrálé létesitésekor a kormány szakértőjeként szerepelt és .nagy része volt az energiatörvény megalkotá sában. 1910-töl az összeomlásig Vajdahunyad munkapárti képviselője volt. 1927-ben, időközi választáson Enyingien, 1931-ben Gyomron választották meg egységespárti programmal. STRAUSZ ISTVÁN DR. (Marcali) 1865-ben született a gömörmegyei Barkán. A középiskolát a rozsnyói premontrei főgimnáziumban, főiskolai tanulmányait a budapesti Tudományegyetem jogi fakultásán végezte és itt avatták jogi és államtudományi doktorrá. Pályáját a belügyminisztériumban kezdte 1886-ban. Innen hivtameg 1891-ben a Legfőbb Állami Számvevőszékhez Gajzágó Salamon elnök s itt aztán szinte tüneményes pályát futott meg. 1917ben már másodelnöke volt, 1918-ban pedig 279