1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Patacsi Dénes - Payr Hugó

mában minden jelentős akciónál s ugy ezekről szóló szakcikkei, mint haditudósitásai gyakran keltettek feltűnést a hírlapirodalomban. A háború harmadik esztendejében a Ferenc Józsefrend lovagkeresztjével tüntették ki s ekkortájt irta meg a főparancsnokság megbízásából József főherceg életrajzát (József királyi herceg 1914—1917). amellyel jelentékeny könyvsikere volt. Ez idő óta József főherceg törzskarához volt leosztva s vele tért haza a forradalom kitörésekor az olasz frontról. Újságírói munkásságát most a Déli Hírlap szerkesztőjeként folytatta, de konzervatív politikai felfogása miatt nemsokára a Fabikféle úgynevezett tengerészkülönitményt vonultatták fel ellene s végre is elkommunizálták a lapot, amelynek éléről távozni volt kénytelen. Egyébként az elmélelj sportirodalom terén végzeit jelentékeny úttörő munkát s mint aktiv sportember is nevezetes sikereket ért él. 1905-ben Magyarország középsúlyú amatőrbirkózóbajnoka voll, Bécsben Európa-bajnokságot nyert S a iondoni olimpiádon a világbajnokság harmadik helyezettje lett. Ezenkívül az evezésben is jó helyet vivott ki magának. A forradalmak alatt minden közszerepléstől visszavonul!, aminthogy a kommün utáni szélsőséges irányzatoktól is lávoltartotta magát. Most inkább fővárosi hivatali állásának szentelte magái és töinegélelmezési problémákkal foglalkozott. Ennek köszönhette utóbb, hogy a főváros több népélelmezési üzemének vezetését bízta rá, amelyekből később az ezidöszerint is fennálló inségakciók fejlődtek ki. 1925-ben otthagyta a fővárost és az újságírást is és az akkor megalakult Egységes Községi Polgári Párt titkára lett. Szokatlan kísérlet volt akkor, Magyarországon egy polgári párt megszervezését élethivatásul választani, de a kisérlei sikerült és pártelnökének, Kozma Jenőnek, agilitása mellett az ő munkabírásának és lassú, s/i\ús organízatórikus munkájának volt köszönhető, hogy a kormánypárt a fővárosban a titkos szavazás < Ménére igen jelentékeny pozíciót szerzett magának. 192(> óta négy választás adminisztrációját bizta rá a pártja, mely erőben és számban azóta egyre csak gyarapodott. Az 1930. évi községi választások alkalmával ö maga a fővárosi X. kerületben (Kőbánya) kapott mandátumot a törvényhatósági bizottságba. Kei \"iddel uióbb a törvényhatósági tanács tagja lett. Mim Ilyen kezdeményezte a városházi közigazgatás egyszerűsítését a a főváros pénzügyi gazdálkodásának revízióját, rámutatván azokra i» konkrét módozatokra is, amelyek segítségével a községi háztartás deficitje elkerülhető. Az ekkor kiküldött takarékossági bizottságnak aztán ezen •! alapon sikerült is a főváros lakosságát a már-már elhatározott tarifaemelésektől megkímélni. 229