1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Pallavicini György őrgróf

szabadelvű és demokratikus ellenzék jelöltje hódította vissza az cgvségcspárttól a monori kerületet. Mind a két ciklusban kiemelkedő felszólalásai voltak külpolitikai kérdésekben. A nagyváradi véres antiszemita-zavargások kapcsán ;i magyarság ellen intézett merényleteket, a cseh és román népszámlálás alkalmával a kisebbségek statisztikai kiirtását, a ma gyár nyelv, a magyar kultnra üldözését az ország határain tul is feltűnési keltő beszédekben tette szóvá. Kulturkérdések, a nevelés ügy, a magyar irodalmi és művészeti müvek nemzetközi védelme épugy lelkes harcost talállak benne, mint a sajtószabadság kérdés*'. Az 1931. évre összehívott országgyűlésen a sajtónak a kormány részérdi történt megfenyegetése ellen keményen szállt sikra és az úgynevezett Vannay-féle pucskisérletben is erélyes eljárást kövelelt. Az uj Ház összeillése után harmadízben választotta meg jegyzőjének a polgári ellenzék részéről. PALLAVICINI GYÖRGY ŐRGRÓF (Dombóvár) lAh^*^^ 1881 december 5-én született Budapesten. Néhai Pallavieini Ede őrgróf volt főrendiház tag és székhelyi Mailáth .fdrlj palota- és csillagkeresztes hölgy fia. Budapesten járta végig a középiskolát a II. ker. kir. kat. főgimnáziumban, — töiskolai tanulmányait a budapesti Tudományegyetem jogi fakultásán abszolválta. Igen fiatalon, huszonötévts korában került már a politikai életbe, amelyben néhai Andrássy Gyula gróf táborában jelentős pályát futott meg. Selinec- és Bélahánya városok képviselői mandátumával lett tagja a torvényhozásnak 1906-ban, melynek azóta — az 1927—31. évi országgyűlési ciklus kivételével mai napig tagja. 1910-ben a szegvári kerületben választották meg a'kotmánvpárli programmal. A hosszú országgyűlés háborús szesszióiban már tekintélyes szerepe volt, különösen a választójog körül támadt bonyodalmakban és mikor a Tisza-kormány 1917 júniusában megbukotí, Esterházy Móric gróf utána következő kormányában a miniszterelnökség államtitkára lett. libben az állásában a király valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki. Közben mint a cs. és kir. 9. sz. huszárezred tartalékos lisztje küzdött a különböző frontokon i vitéz magatartásáért többrendbeli kiüntetésben részesült. Az októberi forradalom után résztvett az Országos Földmivespárl megalakításában, ez a munka azonban a í)olsevizinus 226