1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Képviselőház - Klebelsberg Kuno Gróf dr.
Képtár megnyílik. A tihanyi révben tervezett ifjúsági sporttelep előmunkálatai megkezdődnek. 1929: Giuliano Balbino olasz közoktatásügyi miniszter Budapestre jön az olasz-magyar szellemi kapcsolatok kimélyitése végett. Rómában megnyílik a Palazzo Falcioneriben elhelyezett Col-» legium Ilungaricum. Negyvenhét önálló mezőgazdasági népiskola teljesen kiépül; huszonhat uj ilyen intézet létesül. Törvény készül a falusi és tanyai tanítók gyermekeinek nevelésére szánt tanitó— házak építéséről. A kultuszminisztérium nagyszabású zenei pályázatot hirdet. Klebelsberg gróf Berlinbe utazik a porosz kultuszminiszter látogatásának viszonzására, ahol csak ugy, mint Német —' orazág más egyetemi városaiban is ünnepélyesen fogadják; ber^, lini előadását a legelőkelőbb tudományos, irodalmi és politikai körök hallgatják végig. Huszonöt magyar orvostanár Breslauban. a sziléziai egyetemen a rendes tanterv keretében egy héten át orvostudományi előadásokat tart, — breslaui professzorok pedig ugyanilyen módon viszonozzák magyar kollégáik látogatását. 1930: Az uj középiskolai tanterv (a latin és görög nyelvtanítás reformja, modern nyelvek előnyomulása) életbe lép. Angyal Dávid tanár megbízást kap Ferenc József királyunk életrajzának megírására. Az országgyűlés törvényt alkot a múzeum, könyvtár és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéséről (1929: XI.), valamint a nemzeti közmivelődési alapítványról (1930 : XII.) Debrecenien felépül a református, Sopronban az evangélikus teológiai fakultás, (Sárospatakon a református kollégium angol internátusa. Szegeden megtartják az első testnevelési kongresszust. Budapesten felavatják a nagyszerű Nemzeti Uszócsarnokot. Az 1926. évi VII. tc.-ben elhatározott népiskolai építési programm befejezést nyer. Szeged-Bókuson megnyitják az így létesült ötezredik népiskolai objektumot. Szegeden felavatják a Fogadalmi templomot, az egyetem központi épületét az árkádjai alá épült Nemzeti Emlékcsarnokkal (szegedi „Szent Márk"-tér). A kormányzó megalapítja a Corvin-láncot és a Corvin-koszorú rendet. Klebelsberg gróf Bécsbe, Varsóba és Stockholmba utazik, — minden egyes útja e 8ye gy állomása a magyar kultúra uj dicsőségének. 1931: Törvény készül az irodalmi és művészeti alkotások védelméről. Debrecenben felavatják a Déry-muzeum uj palotáját. Ez a vázlata Klebelsberg gróf kultúrpolitikájának évről-évre erösebb ütemű s csak a legutóbbi időben lassúdó haladásról tesz tanúságot s habár kritikusai és ellenfelei az utolsó években egyre élesebbé váló gazdasági válság hatása alatt fokozódó hevességgel fordultak is ellene, megállapítható, hogy 1867-től 1918-ig Nagymagyarországon nem történt annyi a magyar kultúráért, mint az ö kultuszininisztcrségének évei alatt. A tárgyilagos s/.ein172
