1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Képviselőház - Klebelsberg Kuno Gróf dr.
lelő számára kétségtelen, hogy koncepciójának részbeni megvalósulása semmiképen sem okozhatta az állam pénzügyi egyensúlyának összeomlását és kétségtelen az is, hogy munkásságának hirtelen megtorpanása sokáig pótolhatatlan veszteségtétele a nemzeti kultúrának. Ha vannak is alkotásai között olyanok, amelyek a magyar nemzetnek boldogabb korszakaiban is luxusszámba mentek volna italán, ugy nem lehet megfeledkezni arról, hogy minden kultúrának minden korszakban vannak ilyen alkotásai, amelyek azonban későbbi korokban annál nagyobb dicsőségére válnak. '. Nagy programjának megvalósítása mellett sokszor állott klebelsberg gróf a politikai érdeklődés homlokterében is. így a Népszövetség tanácsának 1925. évi téli ülésezései alatt, amikor a numerus clausus ügye is tárgyalás alá került, ö fejtette ki 1925 december 10-én a magyar kormánynak e kérdésben elfoglalt álláspontját, a kérdés lényegét abban foglalván össze, hogy átmeneti rendszabályról van szó, mely a békeszerződés által teremtett helyzetből folyik és hatályon kivül lesz helyezhető, mikor a nemzet újra visszanyerte korábbi társadalmi és gazdasági stabilitását. A Népszövetség ezt a nyilatkozatot tudomásul vette, a nemzetgyűlés is helyeselte, amikor Klebelsberg a Ház december 16-iki ülésén beszámolt róla és megnyugvást keltett, mikor a kultuszminiszter a következő évben rendeleteivel valamennyire csakugyan enyhítette is a numerus clausus igazságtalanul szigorú és félreértésekre okot adó rendelkezéseit. Rendeletei az. egyetemi ifjúság egy részének ellenállásával találkoztak ugyan, de ő ugy ezt a mozgalmat, mint az ezt megelőzően és követően támadt főiskolai zavargásokat (Budapesten és Pécsett 1927 októberében és 1928 februárjában) tapintatosan ugyan, de erélyes kézzel fojtotta el. 1926 őszén igen kemény és bonyolódott konfliktusa támadt a budapesti egyetem harmadik sebészeti tanszékének felállítása és Ádám Lajos dr.-nak e tanszékre történt kinevezése miatt az egyetem tanácsával és az ifjúság egyes csoportjaival, de a képviselőház egyik már 1927 februárjában megtartott ülésén arról számolhatott be, hogy a kinevezés tényében foglalt állami akarat előtt mindenki meghajolt. Rendkívül nagy ós sokoldalú elfoglaltsága ellenére Klebelsberg gróf ezekben az években is folytatta korábbi tudományos munkásságát, mely javarészében a Történelmi Társulat kebelében folyik le. A Társulatnak 1917 óta elnöke. Nagyrészben az ő érdeme a Társulat egyik legértékesebb kiadványának, Széchenyi István gróf döblingi hagyatékának megjelentetése (1922). Ezt a munkát rövidesen több fontos és értékes publikáció követte, amelyek az összeomlásig hozzáférhetetlen cs. és kir. udvari 17H