1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Kállay Tibor dr.

KÁLLAY TIBOR DR(Nagykanizsa) Budapesten 1881 január 6-án született. Középiskolai tanulmányait a debreceni kato­likus főgimnáziumban végezte. Azután jo­got hallgatott a budapesti tudományegyete­men, mely a jog- és államtudományok tudo­rává avatta, önkéntesi évét a 4. számú cs. és kir. huszárezredben Bécsben leszolgálván, állami szolgálatba lépett. Pályáját mint fo­galmazógyakornok kezdte a budapesti pénz­ügyigazgatóságnál, ahonnan 1905-ben áthe­lyezték a székesfővárosi IV. kerületi adó­lelügyelöséglu'z. A rákövetkező évben Weikerle Sándor pénzügy­minisztersége alatt szolgálat téh4re a pénzügyminisztériumiba rendelitek, ahol fogalmazó lett sekiinie a pénzügyőrségi osz tálvban, később pedig a költségvetési ügyosztályban szol­gált. 1912-ben titkári rangban ez utóbbi osztály élére állí­tották s osztálytanácsos, majd 1918-ban miniszteri tanácsos led; e rangban több osztálynak volt tfi főosztályvezetője, megtartván továbbra is a költségvetési ügyosztály vezetéséi. A .kommün idején eleinle a tiszántúli részeken tartózkodóit. amelyek akkor román megszállás alatt álltak. Később sikerült eljutnia Szegedre, és otohb Bécsbe, ahol tevékeny részt vett az ellenforradalmi mozgalmakban. 1919 augusztusában újra át­vette hivatalát a pénzügyminisztériumban, ahol államtitkári rang­ban, de a küliigynviiniszilériuin státusában az ez év őszén életre­hivott Felszámolóhivatal élére állították. Ez a hivatal tudvalevő­leg az Ausztriával volt közös pénzügyek s a Magyarországtól való elszakitásra itélt részekhez fűződő pénzügyek likvidálására volt hivatva. Mint ez ügyek s a reparáció kérdésének referense a tria­noni békedelegáció tagja is volt ez időben. Korányi Frigyes báró pénzügyminisztersége végén, 1920-ban visszahívta a pénzügymi­nisztériumba, ahol most az adózási apparátus kiépítésének kér­désetvel foglalkozott s Hegedűs Lóránt pénzügyminisztersége alatt formálisan is átminősítették pénzügyminiszteri államtit­kárrá. Hegedűs Lóránt távozása után, 1921 december 4-én a má­sodik Bethlen-kormány pénzügyminiszterévé nevezték ki. Mint miniszter mindenekelőtt az állam folyó bevételeinek a megalapozására törekedett, hogy a kommunizmus után csődbeju­lo|| ét Súlyos deüci'tilcl küzködö államháztartási az infláció bank­jegytengeréből kimentse és rendbehozza. Evégből elsősorban az állami adók reformját vette tervbe és hajtotta is végre. Ez a re­151

Next

/
Thumbnails
Contents