1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Karafiath Jenő dr.

KARAFIATH JENŐ DR. (Ipolyszalka.) M. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. Budapesten született 1883-ban. Közéj) iskoláit és felsőbb tanulmányait Budapesten végezte, az utóbbiakat a tudományegyetem jogi és filozófiai fakultásán. A jog- és államtudományok doktora okleveles ügyvéd. 1909-ben a kir. kincstári jogügyi igazgatóság szolgálatába lépett s ennek kábelében működött, legutóbb mint tanácsos, 1919 szeptemberéig, amikor Friedrich István miniszterelnök államtitkárnak hívta meg a belügyminisztériumba néhai lVniczky Ödön mellé. Innen 1919 novemberében ugyancsak államtitkári rangban a miniszterelnökségre ment át, ahol Huszár Károly és később Simonyi-Semadam Sándor, az uj alkotmányos korszak e ma már szinte teljesen elfeledett államférüa mellett szolgált 1920 júliusáig, amely időben a miniszterelnökkel együtt ö is lemondott állásáról. Pályája, mely eredetileg hivatalnokinak indult, innen kezdve végképpen a politika vágányain mozgott tovább. Állásáról való lemondásakor már tagja volt a nemzetgyűlésnek, amelyben 1920-ban az ipolyszalkai kerület mandátumává] foglalt helyet s azóta megszakítás nélkül tagja a törvényhozó testületnek az ipolyszalkai kerület képviseletében, mely négy izben és pedig kétszer, 1926-ban és 1031-ben, egyhangúan választolta meg. A Házban, nulyneik 1922-től 1931. végéig nagytekintélyű háznagya volt, tőként szociálpolitikai és kulturális problémáikkal, valanvint nemzetnevelési, népesedéspoMtikai és nem/el védelmi (kérdésekkel foglalkozó}! [elnöke volt a két nemzetgyűlés véderő lJizottságáníik) és sóik emlékezetes .sikere volt. Az ö kezdeményezésére hozta meg az. első nemzetgyűlés az 1921. évi MII. törvénycikked a testnevelésről, mely honvédelmi szempontból is rendkívüli jelentőségű a a ma már virágzó Icvente-intézménv a'lapjail vetette meg. Érdemes kezdemény>'zöinunkát végzett a vármegyei tisztviselők és községi jegyzők javadalmazásának javításáért is és neki volt köszönhető, hogy a választójogi reformtörvényben a köztisztviselők paasziv választójoga elismerést nyert, ami egyébként utóbb, hogy a kép viselőházba rendkívül sok tisztviselő jutott be, a tisztviselői össze íérhetrllenség követeléséhez vezetett. Több fontos törvény javaslatnak volt az előadója (az első nemzetgyűlés utolsó periódusa ban például ö referálta a választójogi j:iv :is';ilot. mnelv már nem 14(i