1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Karafiath Jenő dr.

tudott törvénnyé érni) s ő volt az első, aki a Házban a trianoni szerződés revízióját követelte. Az első nemzetgyűlés feloszlatásakor a disszidensek csoportjához tartozott s Bethlen Istvánnal együtt lépett be az egységes pártba, amelynek megalakítása körül nagy része volt. Parlamenti beszédeit a „Magyarország újjászületéséért" cimü nagysikerű kötetben adta ki (1930). 1931 december 14-én lenyes karrierje csúcspontjára ért: Ernszi Sándor lemondást után a Károlyi-kormány^ (kultuszminisztere lett. / Egyéb közéleti munkássága is rendkívül széleskörű és már kora ifjúságában kezdődik. Egyetemi polgár korában egyik vezére voM az „egyetemi zászlóaljak" megszervezését célzó mozgalomnak; éveken keresztül volt ifjúsági elnöke (jelenleg diszelnöke) a Budapesti Egyetemi Atlétikai Clubnak; megalapítója és örökös tiszteletbeli elnöke a Budapesti Egyetemi Turista Egyesületnek. Elnöke volt (ezldöszerint tiszteletbeli elnöke) az Ügyvédjelöltek Országos Egyesületének, megalapítója s annakidején főtitkára a Köztisztviselő Ügyvédek Országos Szövetségének. Megalapítója és jelenleg is ügyvezető elnöke a Jurista Klubnak s az Országos Nemzeti Klubnak. Igazgató tanácstagja a Magyar Vöröskereszt-Egyesületnek s a Magvar (iazdaszövelségnek; választmányi tagja a Magyar Nemzeti Szövetségnek, az Orsz. Magyar Képzőművészeti Társulatnak, az Orsz. Kaszinónak s a Tisza István Társaskörnek. Kinevezett tagja az Orsz. Központi KongruaBizottságnak s az Orsz. Katolikus Kongrua-Tanácsnak, választott tagja Nógrád-Hont vármegye törvényhatósági bizottságának. A magyar sport fejlesztése körül szerzett rendkívüli érdemeinek elismerésekéül (ő kezdeményezte annak idején a szentlőrinci bajnoki hadicéllövö versenyeket) a kormányzó 1923-ban az Országos Testnevelési Tanács elnökévé nevezte ki. E minőségében kultuszminiszterré való kinevezéséig a magyar sport köztiszteletlől övezett legfelsőbb fóruma volt. Kineveztetésekor lemondott a Magyar Atlétiikaii Szövetség, a Magyar Turista Szövetség, a Főiskolai Sport Szövetség s a Magyar Országos Céllövő Szövetségben viselt tisztségeiről, de ma is tiszteletbeli tagja egész sereg előkelő fővárosi és vidéki sportegyletnek. Mindegeken kívül egyik megalapítója volt az önkéntes örseregnek, a Területvédelmi Ligának, aktiv részese minden hazafias, társadalmi és kulturális mozgalomnak, és meg kell említeni, hogv a publicisztikában s az irodalomban is szerepelt: régebben sűrűn jelentek meg cikkei, tárcái, műfordításai és versei s 1909-ben „Akkordok'* cím alatt egy verskötete is megjelent. Közéleti érdemeinek elismeréséül a kormányzó 1928-ban a esillaggal ékesített II. os/lályu magyar érdemkereszttel tüntette ki. 10* 147