1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Herrmann Miksa dr.

á tecirakai (tudományok szinte minden ágazatára. Azóta, hogy Böckh Hugó, a nagynevű geológus, aiki az erdélyi Mezőség földgáztarló vonulatainak kikutatásával világhírnevet szerzett magának, 1931. novemberben meghalt, szinte egyedüli szaktekintélyünk földgázkérdósekben. A kissármási gázkutak feltárása után a koreskedelimi és pénzügyi kormányzat az Északamerikai Egyesült-Államokba Iküldte az ottani földgázfarrások és berendezések tanulmányozására. Tanuilmányaina/k eredményét könyv alakiban is kiadta 6 ezt a munkáját a Magyar Mérnök- és Épitészegylet a Hollán-dijjal tüntette ki. Kitűnő, európai nevű szaktekintélye az energiakérdésnek. Különösen a villamos-energia és a vizi jármüvek hajtási problémáival foglalkozik igen behatóan. Ez utóbbiakról a berlini ,,Schiffsbautechnische Gesellschaft" meghívására több előadást tartott Németország legkiválóbb szakembereinek társaságában. Kiváló szaktudását idevágó kormányzati kérdések megoldásánál is számos izben igénybe vették. A szakirodalom terén rendkívül sokat dolgozott. Igen sok tudományos értekezést irt magyar, osztrák és német szakfolyóiratokba; munkatársa volt a Mérnök- és Épitészegylet Közlönyének. Nevezetesebb munkái: Gépelemek; Szénellátásunk problémái (1923); Bevezetés a gépek szerkeszitéstanáiba. Ez utóbbi munkáját a Magyar Mérnök- és Épitészegylet 1924-ben aranyéremmel tüntette ki. 1923-ban a Mérnök- és Épitészegylet elnökévé választotta, 1924-ben a Mérnöki Kamara elnöke lett. Tagja volt a Középitési Tanácsnak s az Országos Közlekedési Bizottságnak. Az első nemzetgyűlésben, amelynek a sajószentpéteri kerület keresztény nemzeti párti mandátumával volt tagja, ő referálta a földgáz- és petróleum-szerződésről készült javaslatot, amellyel a Teleki-kormány a földgázra és petróleumra vonatkozó kutatási jogot az ország egyes vidékein egy angol csoportnak engedte át s ezenkívül is ő volt az előadója minden bányászati s technikai vonatkozású javaslatnak. A második nemzetgyűlésben is a sajószentpéteri kerületet képviselte most már egységespárti programmal. Előadója volt a kereskedelmi tárca költségvetésének és számos közgazdasági tárgyú javaslatnak, többek között a mérnöki rendtartásról és kamaráról készült törvénynek is. 1926 október 15-én, a Bethlen-kormány rekonstrukciója alkalmával, a kormányzó kereskedelemügyi miniszterré nevezte ki. Herrmann éppen Svájcban időzött ekkor s mikor kinevezése után hazajött, rendkívüli érdeklődés fordult feléje. Nagyszabású programmal jött s ezzel a programmal és szerény, de őszinte egyéniségével is azonnal meghódította magának i gazdasági körök szimpátiáit. Miniszterségének három esztendeje eredményekben rendkívül gazdag. Hivatalbalépésekor közgazdasági életünk még !>' 131