1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.
A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Bethlen István
97 szövetségi főbiztos 1926. év július havában elhagyta Magyarországot s véglegesen lezárultak a frankügy külpolitikai vonatkozásai, ősszel sor került a belpolitikai likvidációra is. A Kúria októberben jogerős ítéletet hirdetett a frankperben s a kormány még ezen a napon beadta lemondását, hangsúlyozva, hogy alkotmányos kötelességének tartja a politikai felelősség szempontjából a bizalmi kérdés felvetését. A kormányzó azonban nem fogadta el a kormány lemondását, hanem biztosította Bethlen István grófot teljes bizalmáról. A nemzetgyűlés november elején megszavazta a felsőházi törvényt, amely helyreállította a magyar törvényhozás kétkamarás rendszerét s decemberben megvolt az új választás, amely az egységespártot fölényes nagy többséggel küldötte az országgyűlésbe. A kormányzó még augusztusban a magyar érdemkereszt nagykeresztjével tüntette ki Bethlen István grófot s sikereinek elismeréséül, valamint a frankügyben őt ért támadásokért a nemzet is az elégtétel és elismerés számos jelével halmozta el. A szegedi egyetem díszdoktorává avatta, a városok és községek pedig egymásután választották meg díszpolgárukká. 1927 áprilisában Bethlen István gróf Rómába utazott s megkötötte az olasz-magyar barátsági, békéltető és döntőbírósági szerződést, ami az évnek legnagyobb eseménye volt. Rómában olyan kitüntető külsőséggel fogadták, ami a nemzetközi szokásokat messze felülmúlta s Európa figyelmét is felkeltette. Az év belpolitikai szempontból nyugodtan telt el, az országgyűlés a büntetőtörvénykönyv novelláját és a magántartozások valorizációjáról szóló törvényjavaslatot iktatta törvénybe. Még ebben az évben véglegesen lekerült a szanálás ügye a Népszövetség napirendjéről s helyette előtérbe nyomult az optánskérdés, amelyet a Népszövetség magyar-román közvetlen tárgyalással igyekezett dűlőre juttatni. Ebben az évben kezdte erősebben éreztetni hatását a revíziós gondolat is, amelynek nagy lendületet adottt lord Rothermerenek a magyar igazság mellett történt állásfoglalása. Bethlen István mint kormányelnök, az egységespártnak 1927 októberében tartott egyik értekezletén foglalkozott hivatalosan a revízió kérdésével. Örömmel üdvözölte ekkor mindazokat, akik a magyar igazság mellett síkraszállanak, hangsúlyozta azonban, hogy a kormánynak a revízióra irányuló akciójában kötelességszerűen óvatosan és körültekintően kell eljárnia. 1928 márciusában Debrecenben tartott beszámoló-beszédében azonban már erőteljes formában követelte a revíziót s megállapította, hogy az ország mai határaira a végleges békét felépíteni nem lehet. A fajvédőpárt, amely hosszú időkön át ellenzéki állásponton volt, ebben az évben csatlakozott ismét az egységespárthoz. Gömbös Gyula szeptemberben feloszlatta pártját s mint honvédelmi államtitkár, a kormány tagja lett. A képviselőház az év utolsó hónapjaiban megszavazta a házszabályok módosítását, hogy gyorsabbá tegye a törvényhozás munkájának ütemét. 1929 májusában kisantant-demars foglalkoztatta a kormányt, amelyet a környező államok Bethlen Istvánnak, a Hősök emlékköve felavatásakor mondott erőshangú irredenta beszéde miatt nyújtottak át, a demars azonban semmiféle eredménnyel sem járt. 1929 nyarán újabb 7
