1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Bethlen István

98 külföldi útra ment Bethlen, hogy a külpolitika tényezőivel személyes érintkezést keressen. Júniusban Madridban volt s Primo de Rivera miniszterelnökkel megkötötte a magyar-spanyol békéltető és döntőbírósági egyezményt, visszatérőben pedig Parisban látogatást tett Doumergue köztársasági elnöknél, Poincaré miniszterelnöknél és felkereste Berthelot külügyi államtitkárt is. Augusztus utolsó napjaiban ült össze Hágában a jóvátételi konferencia azzal a feladattal, hogy megállapítsa a keleti államok jóvátételét. Szeptemberben Parisban kezdte meg tanácskozásait a keleti államok jóvátételének szakértőbizottsága s már az első napokban nyilvánvalóvá lett, hogy a kisantant államok az optáns-követeléseket a jóvátételi számlán szeretnék elszámolni. Európa romló gazdasági helyzete mindinkább éreztette hatását magyar vonatkozásban is s egyre több gondot okozott a kormánynak. 1930 elején végre létrejött a párisi egyezmény, amely szabályozta a keleti jóvátételek kérdését, megszüntette az országgal szemben a jóvátételi bizottság működését, visszaadta az országnak teljes pénzügyi szuverenitását s végleges megoldást teremtett az optánskövetelések ügyében is. A nagyhatalmak egyidejűleg nagyobb külföldi kölcsönt helyeztek kilátásba, amelyet a kormány nagyobbarányú közmunkaprogram megvalósítására kívánt fordítani. A külföldi kölcsön azonban egyre késett s az ország mindjobban érezte a világgazdasági válság hatását. A mezőgazdasági termények ára nagymértékben esett, a munkanélküliség pedig, ha lassú mértékben is, de növekedett. Bethlen munkásságát ettől az időtől kezdve a fokozódó külpolitikai tevékenység mellett teljesen a gazdasági romlás elleni védekezés kötötte le. Minden törekvésével kereste az utat, amelyen az országot és a mezőgazdasági termelést nehéz helyzetéből kivezetheti. A gazdatársadalom megerősítése érdekében életbeléptette a gabonajegy-rendszert s igyekezett a magyar exportnak kedvezőbb lehetőségeket teremteni. 1930 áprilisában Rómába utazott s Mussolinivei, valamint az olasz kormány gazdasági minisztereivel a magyar exportlehetőségek fokozásáról tárgyalt; szeptemberben Genfben járt, ahol elsősorban az agrárkivitel elosztása érdekében tervezett agrár államszövetség kilátásai iránt érdeklődött, novemberben pedig Berlinbe ment s ott a magyar-német kereskedelmi szerződés útját egyengette. Gazdasági célokat szolgált ankarai útja is, amely alkalommal igen barátságos fogadtatásra talált a török kormánynál. Erre az évre esik londoni utazása, amely az angol kormány hívására történt s a világpolitikának jelentős eseménye volt. Ujabb sikert jelentett 1931 januárjában bécsi útja, amelynek eredménye a magyar-osztrák barátsági és döntőbírósági szerződés megkötése volt. Bethlen egymásután történő látogatásai erősen foglalkoztatták Európa közvéleményét, a világsajtó egy európai revíziós-blokk előkészítését sejtette benne. Szeptemberben veszítette el Bethlen kiváló munkatársát, Vass Józsefet, akinek halálhíre külföldön érte, ebben az évben vált ki a kormányból Walkó Lajos s lett miniszter Gömbös Gyula. Az Európára egyre jobban nehezendő gazdasági válság 1931 januárjában kipattantotta a német-osztrák vámunió gondolatát, amely tervben a külföldi sajtó