1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István

469 hadsereg vezérkari főnöke volt s jelentős szerepet vitt a Kárpátok és Bukovina védelmének irányításában. 1915 márciusában az 1. tiroli császárvadász ezred parancsnokságát vette át s annak élén az oroszok, majd az olaszok ellen harcolt. 1915 augusztusában a 33. gyalogdandár parancsnokává nevezték ki s a Doberdót védelmezte. 1916 júniusában a Déltirolban harcoló 11. hadtest vezérkari főnöke lett és e minőségében működött 1918 tavaszáig, mikor a 33. gyalogdandár parancsnokságát vette át s azt vezette a háború végéig. Rendkívül eredményes és bátor magatartásáért a hadikitüntetések egész sorában részesült. Tulajdonosa a Lipót-rend hadiékítményes parancsnoki keresztjének, a hadiékítményes II. osztályú vaskoronarendnek, a Lipót-rend hadiékítményes keresztjének stb. Az összeomlás után visszavonult, majd a kommunizmus alatt résztvett a szegedi ellenforradalmi szervezkedésben, később pedig a nemzeti hadsereg vezérkari főnöke lett. E minőségében rendkívül nagy érdemeket szerzett a hadsereg megszervezése körül. 1920 januárjában hadügyi államtitkárrá, három hónappal később pedig honvédelmi miniszterré nevezték ki. 1920 júliusáig vitte e tárcát, amikor megvált attól s a kaposvári, majd a pécsi katonai körlet parancsnokságát vette át. Baranya és a déli határok felszabadulásakor a déli végek vezénylő tábornokaként működött s az ő csapatai vonultak be a felszabadított területekre. 1922 tavaszáig maradt e beosztásában, majd a honvédfőparancsnoksághoz osztották be, ahol 1925-ig gazdag haditapasztalatai alapján a magyar honvédség részére új „Harcászati szabályzatot" írt s azonkívül valamennyi kiképzési és harci szabályzat alapját is megvetette. A kormányzó érdemeit a magyar érdemkereszt I. osztályának és a különleges, nagy signum laudisnak adományozásával jutalmazta. Tagja a Nemzeti Kaszinónak; a Hungária Evezős Egyletnek pedig elnöke. Lelkes sportbarát, akinek különösen az evezőssport fejlesztése terén vannak nagy érdemei. A felsőház múlt ciklusában főként katonai kérdésekkel foglalkozott. Taigja a felsőház külügyi, népjóléti és munkaügyi és véderőbizottságának. Gróf Széchenyi Andor Pál 1864-ben született Oroszváron. Római katolikus, nős, nagybirtokos, kamarás. Atyja Széchenyi Gyula gróf főlovászmester, aranygyapjas lovag volt. Tanulmányainak befejezése után átvette birtokának vezetését, gazdaságának élt s tevékeny szerepet vitt a vármegye közéletében. 1906-ban a főrendiház tagja lett, a politikai élettől azonban távol tartotta magát s ma is inkább gazdaságának él. Somogy vármegyében, marcali birtokán gazdálkodik. A kormányzó nevezte ki a felsőház tagjává. Tagja a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságnak.