1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.
A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István
468 Simontsits Elemér 1869-ben született a tolnamegyei Bölcskén. Belső titkos tanácsos, nyugalmazott főispán, volt országgyűlési képviselő, a képviselőház volt alelnöke. A Szent Istvánrend középkeresztese, a porosz királyi koronarend és a svéd Vöröskereszt első osztályának, a bolgár „Pour encouragement au bien" rendjel középkeresztjének tulajdonosa. Középiskoláit Kalocsán, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1892-ben Tolna vármegye szolgálatába lépett. Rendkívül gyorsan haladt előre a közigazgatási pályán, melynek során Tolna vármegye alispánja, később pedig főispánja is volt. 1913-ban a bonyhádi választókerület képviselőjévé Választotta, a nemzeti munkapárt programja alapján. 1914 tavaszán a képviselőház egyik alelnöki tisztségébe emelték. A háború alatt igen sokat fáradozott a hadikárosultak érdekeinek előmozdítása ügyében és egészen 1918 tavaszáig az Országos Hadsegélyző Bizottság ügyvezető alelnökeként működött. Érdemei elismeréséül a Szent István-rend középkeresztjével tüntették ki. 1916 december végén valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki a király s 1917 januárjában résztvett a szövetséges hatalmak berlini összejövetelén, a magyar parlament képviseletében. Ugyanekkor résztvett a parlamenti elnökök fogadtatásán II. Vilmos német császár főhadiszállásán is. 1918 őszén, még a forradalom kitörése előtt lemondott a képviselőház alelnöki tisztéről és teljesen visszavonult a politikától s 1925 óta, mint az elnök helyettese, vezette a Magyar Vörös Keresztelt. Tagja a külügyi és a népjóléti és munkaügyi bizottságnak. Vitéz Soós Károly 1869-ben született Nagyszebenben. Katolikus, nős, nyugalmazott gyalogsági tábornok, volt honvédelmi miniszter. Atyja ezredes, az egykori cs. és kir. 2. gyalogezred parancsnoka volt. A nagyszebeni evangélikus főgimnázium elvégzése után a bécsújhelyi katonai akadémia növendéke lett, majd csapatszolgálatot teljesített. Főhadnaggyá történt kinevezése után bevezényelték a hadiiskolába. A háború előtti években különböző parancsnokságoknál és csapattesteknél szolgált vezérkari, illetőleg parancsnoki beosztásban. A világháború kitörésekor a 4. hadsereggel vonult hadba és Auffenberg tábornok mellett működött, mint a hadseregparancsnokság vezérkari osztályának főnöke. 1914 októberétől 1915 március végéig a Pflanzer-Baltin