1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István

450 Vitéz Csanády Frigyes 1861-ben született Laibachban. Római katolikus vallású, belső titkos tanácsos, nyugal­mazott gyalogsági tábornok. Keszthelyen, majd Kremsmünsterben kezdte meg tanulmányait azután a bécsi hadapródiskolába került. 1879-ben hadapróddá nevezték ki a 69-ik gyalogezredhez, 1881-ben pedig hadnagy lett. 1882-ben részt vett a szerb határon garázdálkodó rablók és felkelők megfé­kezésében. 1886-ban főhadnaggyá nevezték ki, három évre rá pedig a honvédséghez helyeztette át magát, ahonnan a hadiiskolába vezényelték. Ennek elvégzése után mint vezérkari .százados, a budapesti IV. hadtest vezérkari osztályán működött. 1893 őszén az V. honvédkerületi parancsnoksághoz helyezték át. őrnagyi (kinevezése után a 15-ik honvédgyalogezrednél teljesített csapatszolgálatot, majd három évig a VI. honvédkerület segédtisztje volt. 1899-ben alezredesi rang­ban, a honvédelmi minisztérium osztályfőnöke, 1903-<ban, mint ez­redes, a 12-ik gyalogezred parancsnoka, 1910-ben pedig mint a 73. honvéd gyalogdandár parancsnoka, tábornok lett. 1913-foan ő szer­vezte meg a 20. honvéd gyaloghadosztályt s annak élén vonult 1914 augusztusában az oroszok ellen. Hadosztálya véres harcok között vett részt az első háborús ősz hadműveleteiben s ő maga 1914 november végén mellövést kapott. Felépülése után mint lába­dozó, a honvédelmi minisztérium hadbiztosságát vezette, de hama­rosan kiment a harctérre s a 38. honvédhadosztály élén Stryitől— Tarnopolig üldözte az ellenséget, számos foglyot és hadianyagot ejtve. 1915 november elején négynapi szakadatlan harcban verte vissza Siemikowce mellett azt az orosz támadást, melyet a cár jelenlétében hajtottak végre az oroszok. Száz orosz tisztet és 6000 főnyi legénységet ejtett fogságba. 1916-ban, a luoki áttörés után, a 10. hadtest élére került, mint gyalogsági tábornok és Zaturci-ig szorította vissza az előretört ellenséget s résztvett az orosz offen­zíva végleges megtörésében. Ugyanez év őszén Erdélybe vezényel­ték, a 6. hadtest élére s a Magyaros körüli harcokban győztesen vetette vissza az orosz-oláh erőket. 1917-ben a 13. hadtest parancs­noka lett s résztvett diadalmas nyári offenzívánkban, elfoglalta a híres Doláotk-tmagaslatot. Érdemeiért 1917-ben a király az I. osz­f ályú hdm. Lipót-rendet adományozta neki a kardokkal, majd belső titkos tanácsossá nevezte ki. 1918 tavaszán Déltirolba, az Etsüh-völgybe rendelték hadtestével, majd az asiagói frontsza­kaszt védte, rendkívül heves harcok között. A Piave-offenzívával egyidejűleg e részen is támadtunk, hadteste azonban olyan hatal­mas túlerővel került szembe, hogy elakadt. Ezután már csak védő­harcra szorítkozhatott, egészen a fegyverszünetig. A forradalmak idején visszavonult a szolgálattól, majd pedig a Hadroát szervezte

Next

/
Thumbnails
Contents