1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.
A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István
451 meg. Érdemeiért sok kitüntetésben részesült s az elsők között avatták vitézzé. A felsőház tagjává a kormányzó nevezte ki. Tagja a véderő bizottságnak. Dani Balázs 1864-ben született Budapesten. Gyalogsági tábornok, a Mária Terézia-rend lovagja. A bécsújhelyi katonai akadémia elvégzése után, 1885-ben, mint hadnagy, a 24. cs. és kir. vadász zászlóaljnál kezdte meg pályáját. 1891-ben, mint főhadnagy, a vezérkarhoz került, 1901-től 1906-ig a honvéd törzstiszti tanfolyam tanára volt. 1909-ben ezredessé nevezték ki s 1911-ben a 32. (budapesti közös gyalogezred parancsnoka lett. 1914-hen, mint vezérőrnagy, a 62. közös gyalogdandár élén ment a harctérre. A háború elején a klenák—sabáci, majd az uzsoki harcokban tüntette ki magát. 1915-toen, mint a 7. hadosztály parancsnoka, a kárpáti és dnyeszteri harcokban vett részt, 1916-ban pedig a 39. honvédhadosztály élén a Strypa mentén és az erdélyi fronton harcolt, kétízben meg is sebesült. 1917-iben a honvédelmi minisztériumba került s ott az első csoport főnöke lett. Ugyanennek az évnek végén kinevezték altábornagynak. 1921 májusában vonult nyugalomba s ekkor a kormányzó a gyalogsági tábornoki címmel és jelleggel tüntette ki. Több magas kitüntetésnek, így a hadiékítményes Lipót-rend lovagkeresztjének és középkeresztjének, a II. o. Vaskorona-rendnek, a II. o. katonai érdemkeresztnek tulajdonosa. A kormányzó nevezte ki élethossziglan a felsőház tagjává, amelynek a múlt ciklusban is jegyzője volt és most is jegyzője. Tagja a külügyi és a véderőbizottságnak. Dr Egry Aurél 1874-<ben született Budapesten. Római katolikus, nős, udvari tanácsos, a Pénzintézeti Központ jogtanácsosa. A budapesti tudományegyetemen szerezte meg a jogi és államtudományi doktorátust. Ügyvédi irodáját 1897-ben, Budapesten, nyitotta meg, s csakhamar mint egyik legjobbnevű fővárosi ügyvéd tette magát ismertté. Főként a kereskedelmi részvényjoggal foglalkozott s ebben a tárgykörben több tanulmánya is megjelent, ilyen a „A részvénytársasági közgyűlési határozatok megtámadása" (1904) és ,,A részvénytársaság alapszabályai" (1906) című munkája. A háború idején munkásságának súly29'