1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István

451 meg. Érdemeiért sok kitüntetésben részesült s az elsők között avat­ták vitézzé. A felsőház tagjává a kormányzó nevezte ki. Tagja a véd­erő bizottságnak. Dani Balázs 1864-ben született Budapesten. Gyalog­sági tábornok, a Mária Terézia-rend lovagja. A bécsújhelyi katonai akadémia elvégzése után, 1885-ben, mint hadnagy, a 24. cs. és kir. vadász zászlóaljnál kezdte meg pályáját. 1891-ben, mint főhadnagy, a vezérkarhoz ke­rült, 1901-től 1906-ig a honvéd törzstiszti tanfolyam tanára volt. 1909-ben ezredessé nevezték ki s 1911-ben a 32. (budapesti közös gyalogezred parancsnoka lett. 1914-hen, mint vezérőrnagy, a 62. közös gyalogdandár élén ment a harctérre. A háború elején a klenák—sabáci, majd az uzsoki harcokban tüntette ki magát. 1915-toen, mint a 7. hadosztály pa­rancsnoka, a kárpáti és dnyeszteri harcokban vett részt, 1916-ban pedig a 39. honvédhadosztály élén a Strypa mentén és az erdélyi fronton harcolt, kétízben meg is sebesült. 1917-iben a honvédelmi minisztériumba került s ott az első csoport főnöke lett. Ugyanennek az évnek végén kinevezték altábornagynak. 1921 májusában vonult nyugalomba s ekkor a kormányzó a gyalogsági tábornoki címmel és jelleggel tüntette ki. Több magas kitüntetésnek, így a hadiékítmé­nyes Lipót-rend lovagkeresztjének és középkeresztjének, a II. o. Vaskorona-rendnek, a II. o. katonai érdemkeresztnek tulajdonosa. A kormányzó nevezte ki élethossziglan a felsőház tagjává, amely­nek a múlt ciklusban is jegyzője volt és most is jegyzője. Tagja a külügyi és a véderőbizottságnak. Dr Egry Aurél 1874-<ben született Budapesten. Római katolikus, nős, udvari tanácsos, a Pénzinté­zeti Központ jogtanácsosa. A budapesti tu­dományegyetemen szerezte meg a jogi és ál­lamtudományi doktorátust. Ügyvédi irodáját 1897-ben, Budapesten, nyitotta meg, s csak­hamar mint egyik legjobbnevű fővárosi ügy­véd tette magát ismertté. Főként a kereske­delmi részvényjoggal foglalkozott s ebben a tárgykörben több tanulmánya is megjelent, ilyen a „A részvénytársasági közgyűlési ha­tározatok megtámadása" (1904) és ,,A részvénytársaság alapszabá­lyai" (1906) című munkája. A háború idején munkásságának súly­29'

Next

/
Thumbnails
Contents