1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István

425 szerző játszotta. Ez az első magyar opera, amely meghódította a külföldet. A „Kremonai hegedűs" után a „Falurossza" következett. E művében Hubay a magyar népies szellemet akarta az opera stílusába átültetni. E mű Bécsben, később Berlinben is nagy sikerrel került előadásra. 1903-iban az Ouida-Ruttkay szövegére írt „Moharózsa" című operáját adták elő. Ezt követte 1906-foan a tiszta magyar irányú „Lavotta szerelme" Bérezik és Farkas szövegére. 1923-lban került színre „Karenina Anna", 1931-nben „Az álarc" című háromfelvonásos operája, mindkettő rendkívüli sikerrel. Kétszáznál több hegedű- és egyéb kompozíciója jelent meg külföldi kiadóknál, amelyek világszerte ismereteseik. A híres Csárdajelenetei állandóan műsoron vannak mindenütt, éppúgy mint Liszt zongora-rapszódiái. Szimfonikus művei közül a Dante- és Petőfiszimfóniák és a hatalmas „Háborús szimfónia" közismertek nemcsak nálunk, de a külföldön is. A szovjet alatt kénytelen volt az országot elhagyni és a szovjet bukása után 1919-iben az akkori magyar kormány hívására elfoglalta a Zeneakadémia igazgatói állását. Vezetése alatt rendkívüli módon lendült fel az intézet, ó vezette be az összes hangszerek tanítását és az egyház-zenei tanfolyamot. Az ő vezetése alatt az Országos M. Kir. „Liszt Ferenc" Zeneművészeti Főiskola a világ egyik legnagyobb és legelismertebb zeneintézetévé fejlődött. 1925-. ben az intézet főigazgatójává nevezték ki. Zeneszerzői és zenepedagógiai működése mellett azonban igen sokszor vezényel nagy magyar hangversenyeket a külföldi nagy városokban. Hegedűjét mindig a jótékonyság szolgálatában szólaltatja meg. A Zeneművészeti Főiskola küldötte be a felsőházba. Tagja a közoktatásügyi bizottságnak. Dr Hutyra Ferenc (Az Állatorvosi Főiskola választottja) 1860-ban született Szepeshelyen. Római katolikus, nős. Orvosi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte és itt nyerte el 1883-ban az orvosdoktori oklevelet. Az egyetem kórbonctani intézetében teljesített négyévi tanársegédi szolgálat után, 1886-ban az állatorvosi tanintézethez segédtanárrá, majd az állatorvosi oklevél megszerzése után, 1888-ban, az állatjárványtan és a törvényszéki állatorvostan nyilvános rendes tanárává, az intézetnek akadémiává történt átszervezése után, 1897-ben, ennek igazgatójává, 1899-ben főiskolává történt újabb átszervezése után ennek rektorává nevezték ki. Erről az állásáról 1917-ben lemondott, de azóta, 1929-ig kétévenként ismételten megválasztották. A budapesti tudomány-