1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István

420 Dr Csánki Dezső (Az Országos Magyar Gyijteményegyetem választottja) 1857-ben született Füzesgyarmaton, Békés megyében. Atyja református lelkész volt. Református, nős, államtitkár, az Országos Levéltár főigazgatója. Középiskoláit Debrecenben és Késmárkon végezte. Ezután a budapesti egyetem bölcsészeti karára a történelem, földrajz, irodalomtörténet és bölcselet hallgatására iratkozott be, majd 1879-ben az egyetemen középiskolai tanári, 1880-ban pedig bölcsészettudori oklevelet szerzett. 1881-ben néhány hónapig napidíjas volt a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában, majd az Országos Levéltárhoz gyakornokká nevezték (ki. Az intézet szolgálatában töltötte a következő évtizedeket is. 1912-ben az intézet élére került, előbb helyettes igazgatói, majd igazgatói s 1919 óta főigazgatói (helyettes államtitkári) minőségben. 1911—1912-ben Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök, akkori belügyminiszter előtt kezdeményezte az Országos Levéltár új palotájának építését, melyhez 1914-ben, a háború kitörésének évében kezdtek hozzá. Sok munkájába és küzdelmébe került, míg e hatalmas épület falai a háború végére elkészültek. A belső berendezést Klebelsberg Kunó gróf belügyi, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter szakszerű vezetésével és hathatós támogatásával folytatták; sőt folyik az még ma is. E végből Csánki 1905-ben és 1907-ben külföldi utazásokat is tett Németországban, Ausztriában és Olaszországban, ahol a levéltári építkezéseket és berendezéseket tanulmányozta. 1878 óta mostanáig állandóan behatóan foglalkozott a történelemmel, földrajzzal és heraldikával. E tudományszakban több művet alkotott s a szakfolyóiratokba számos értekezést és tanulmányt írt. Beszél németül és olaszul, olvas franciául és angolul. Jelentősebb művei a következők: Hazánk kereskedelmi viszonyai I. Lajos korában (Budapest, 1880); Első Mátyás udvara (Budapest, 1883); Rajzok Mátyás király korából (Budapest, 1886); A magyar királyi Országos Levéltár diplomatikai osztályában őrzött pecsétek mutatója (Budapest, 1889); Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I—

III. és V. kötet (1890—1913); Árpád és az Árpádok. (Történelmi emlékmű. Szerkesztés és cikk). Budapest, 1907; Árpád vezér, Mátyás király (Budapest, 1911); Az új magyar és úgynevezett közös címerekről (Budapest, 1916); 1923-ban, mint az Országos Levéltár főigazgatója a „Levéltári Közlemények" című szakfolyóiratot indította meg, melyet azóta állandóan szerkeszt. 1912 óta hivatalosan megbízott szerkesztője a Budapest székesfőváros középkori történetére vonatkozó történelmi kútfővállalatnak. Tudományos munkálkodása alapján — Thaly Kálmán halála után — a Magyar Történelmi Társulat ügyvezető-alelnökévé választották meg, mely tisz-