1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.
A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Dr. Latinovits Endre - Dr. Lázár Ferenc
393 Dr Latinovits Endre (Bács-Bodrog vármegye törvényhatóságának választottja) 1883-ban született Budapesten. Nős, földbirtokos, nyugalmazott miniszteri tanácsos. Középiskolai tanulmányait a bécsi Teréziánumban végezte, majd ugyancsak Bécsben az egyetem jogi fakultásának rendes hallgatója volt. Jogi tanulmányait Budapesten fejezte be 1906-ban, amikor államtudományi doktorátust szerzett. 1907-ben pénzügyi szolgálatba lépett s a pénzügyminisztérium elnöki osztályában mint az akkori miniszterelnök-pénzügyminiszter Wekerle Sándor személyi titkára teljesített szolgálatot. 1910-ben Lukács László pénzügyminisztersége idején pénzügyi fogalmazóvá nevezték ki és továbbra is megmaradt személyi szolgálatban. Amikor 1912-ben Lukács László miniszterelnöksége alatt miniszteri fogalmazó lett, átkerült a miniszterelnökségre, mint személyi titkár. 1913-ban miniszteri segédtitkárrá lépett elő és gróf Tisza István miniszterelnök mellett teljesített szolgálatot ugyancsak személyi titkári minőségben. Ebben a beosztásában megmaradt a háború alatt is, gróf Tisza Istvánnak 1917-ben történt lemondásáig, amikor miniszteri titkárrá, majd osztálytanácsossá lépett elő és a miniszterelnökség felmentési osztályának élére, illetve a honvédelmi minisztériumban működő hadi felügyeleti bizottságba került szolgálattételre. Az összeomlás után a Bácskában megszállás alatt lévő családi birtokán gazdálkodott. 1920-ban miniszteri tanácsossá nevezték ki, 1921-ben nyugdíjaztatását kérte és átvette bácskai birtokának kezelését. A felsőháznak egyik jegyzője. Tagja a gazdasági, jegyzője a közigazgatási bizottságnak. Dr Lázár Ferenc (Budapest székesfőváros törvényhatóságának választottja) 1883-ban született Pápán. Református, nős, közjegyző Budapesten. Középiskolai tanulmányait Pápán és Budapesten végezte, jogot pedig Budapesten hallgatott és ugyanitt szerezte meg doktorátusát is. Egyetemi hallgató korában a Joghallgatók Tudományos Egyesületének elnöke volt. 1910-ben ügyvédi vizsgát tett, majd miután hosszabb időn át közjegyzőhelyettesként működött, 1917-ben közjegyzővé nevezték ki. Közéleti szereplése az összeomlás előtti időben kezdődött, amikor erőteljes működést fejtett ki a középosztálynak a radikalizmus elleni