1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Kiss Lajos

390 kapart programja alapján jutott mandátumhoz. Tisza István gróf egyik leglelkesebb híve volt és legszűkebb baráti környezetéhez tartozott. A háború kitörésekor helyettes miniszteri biztossá nevezték ki és 1916-ig az egyik katonai megfigyelő állomást vezette, akkor azonban frontszolgálatra jelentkezett és a háború végéig az első vonalban teljesített szolgálatot. Ezidő alatt sok kitüntetésben részesült. A kommunizmus idején Szegedre menekült és résztvett az ellenforradalmi kormány szervező munkájában. A proletárdiktatúra bukása után hazatért és azóta folytatja ügyvédi gyakorlatát s emelett vezeti gazdaságát is. Elnöke a szolnoki ügyvédi kamarának. Hosszú idő óta tagja vármegyéje törvényhatóságának s igen jelentős szerepet játszik a megye közéletében. Tevékeny részt vett az egységespárt vidéki megszervezésében is és a szolnoki helyi szervezet elnöke. Jász-Nagykún-Szolnok vármegye törvényhatósága küldötte be a felsőházba. Tagja a közigazgatási, a közjogi és törvénykezési, a mentelmi bizottságnak és a legfőbb fegyelmi bíróságnak. Kiss Lajos (Tolna vármegye törvényhatóságának választottja) 1874-ben született Szekszárdon. Apátplébános, kormányfőtanácsos. A középiskolát Pécsett végezte a cisztercita főgimnáziumban, utána a pécsi püspöki hittudományi főiskolán folytatta tanulmányait. 1897-ben szentelték pappá a pécsi bazilikában. Hat esztendei ^egédlelkészi szolgálat után 1903-bam a pécsi székesegyház karkáplánja lett, 1906-ban Zichy Gyula gróf püspök kinevezte a székesegyház sekrestyeigazgatójává, s mint ilyen, egyúttal a püspöki tanítóképzőben hittanár is volt. 1913-ban a péosi egyházmegye egyik nagy plébániájának, a dunaszekcsőinek vezetését vette át. Püspöke 1920-ban egyházkerületi tanfelügyelővé nevezte ki, s nem sokkal később a mohácsi kerület esperese lett. Dunaszekcsőről, mint a püspökké kinevezett Virág Ferenc utóda, 1926 szeptemberében került a szekszárdi belvárosi plébánia élére és rövidesen a szekszárdi kerület esperese is lett. A hitélet terén szerzett érdemeinek elismeréséül 1927-ben koroncói címzetes apáttá nevezték ki, közéleti tevékenységének jutalmául pedig Tolna vármegye 1930 januárjában felsőházi póttaggá választotta meg. Ugyanebben az évben a kormányzó kormányfőtanácsossá nevezte ki. Pécsett élénk részt vett a hitéleti munka minden részében, s újságírással is foglalkozott. Lelkipásztori és közéleti működésének maradandó nyomai tulajdonképpen az 1913. évben kezdődnek, amikor Dunaszekcsőre került plébánosnak. Abban az időben Dunaszekcsőn igen eldurvultak az erkölcsök, s a pécsi ügyészség előtt tárgyalt legsúlyosabb bűnesetek igen nagy százalékban onnan kerültek ki.