1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Beniczky Aladár - Dr. Beőthy László

370 diktatúra alatt a szolnoki börtönben raboskodott. Örökös tagja Bé­kés vármegye törvényhatósági bizottságának. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alelnöke, a Békésmegyei Gazdasági Egylet el­nöke, a Békéscsabai Kisgazdák Egyesülete Áru- és Hitelszövetkeze­tének, a Békésmegyei Általános Takarékpénztárnak igazgatósági elnöke s még több egyesület tisztséget viselője. 1927-ben Békés vármegye törvényhatósága küldötte be a felsőházba, ahol főként közgazdasági és szociális kérdésekkel foglalkozott az elmúlt ciklus­ban. A kormányzó 1928-ban érdemei elismeréséül a II. oszt. magyar érdemkereszttel, 1930-ban pedig a signum laudisszal tüntette ki. Tagja a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságnak. Beniczky Aladár (Borsod-Gömör-Kishont vármegye törvényhatóságának választottja) 1858-ban született Gyöngyösön. Római katolikus, nős, földbirtokos. Tanulmányai­nak befejezése után birtokára ment gazdál­kodón! és élénk részt vett a vármegyei élet­ben. Közgazdasági tevékenységéért a Lipót­rend lovagkeresztjével tüntették ki. Sajó­szöged község díszpolgára. Borsod vármegye azzal fejezte ki elismerését iránta, hogy a törvényhatóság örökös tagjává választotta. Az Országos Központi Hitelszövetkezet fel­ügyelő bizottságának tagja és több társadalmi egyesületben is tisztséget visel. Elsőízben tagja a törvényhozásnak. A felsőiházban Borsod-Gömör-Kishont vármegye képviseletében foglal helyet. Tagja a véderőbizottságnak. Dr Beőthy László (Bihar vármegye törvényhatóságának választottja) 1860-ban született Hencidán, Bihar me­gyében. Földbirtokos, nyugalmazott kereske­delemügyi miniszter, belső titkos tanácsos, a Lipót-rend lovagja, a felsőház alelnöke. A kö­zépiskolát Nagyváradon végezte, a jogot Bu­dapesten, Bécsben és Berlinben hallgatta. Ezután a közigazgatási pályára lépett. 1886­ban Bihar megye aljegyzőjévé választották, 1890-ben elvállalta az élesdi kerület mandá­tumát s csakhamar egyik irányító egyénisége lett a régi szabadelvűpártnak. 1893-ban Bihar vármegye és Nagyvárad főispánjává nevezték ki, amely minőségében erős kezével, rendkívül mozgékony tetterejével s roppant nagy kultu-

Next

/
Thumbnails
Contents