1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.
A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A főrendi családok képviselői - Gróf Wilczek Frigyes - Gróf Zelanka-Zelenski Róbert
360 Gróf Wilczek Frigyes 1874-ben született Erdőkürtön. Római katolikus, nős, földbirtokos. Középiskolai tanulmányait a kalocsai Stephaneumban, majd a Ferenc József nevelőintézetben megszerezte az államtudományi doktori oklevelet. 1897 januárjában Hont vármegye szolgálatába lépett mint aljegyző. 1901-ben a zalamegyei alsó lendvai kerületben néppárti programmal or szággyűlési képviselővé választották, 1908-ban pedig Wekerle Sándor miniszterelnöksége és gróf Andrássy Gyula belügyminisztersége alatt Nyitra vármegye főispánja lett. 1910-ben gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnöksége idején Hont vármegye, valamint Selmec és Bélabánya városok főispánjává nevezték ki, s ezt az állását Lukács László kormányelnöksége alatt is megtartotta. 1913-ban, amikor gróf Tisza Istvánt nevezték ki miniszterelnökké, lemondott főispáni állásáról és nyugdíjba ment. Amikor kitört a világháború, gróf Tisza István miniszterelnök a hadsegelyző bizottságnak gróf Apponyi Albert elnöksége alatt álló népjóléti albizottsága vezetőségével bízta meg, s e minőségben működött gróf Tisza István 1917-ben történt lemondá sáig. 1922-ben megalapította a Magyar Légiforgalmi Társaságot és annak 1928-ig igazgatósági elnöke volt. Gróf Zelanka-Zelenski Róbert 1850-ben született Űjaradon. Római katolikus, özvegy, cs. és kir. kamarás, belső titkos tanácsos, földbirtokos. Tanulmányait Firenzében, Parisban, Hochenheiimban és Budapesten végezte. Anyanyelvén kívül angol, francia és német nyelven beszél tökéletesen s magánutazásai során bejárta egész Európát, Észak-Afrikát, Észak- és Dél-Amerikát, Indiát, Ausztráliát, New-Zeelandot s a Csendesóceáni szigetországot. A nemzetközi mezőgazdasági institutum alapításánál Rómában ő képviselte Magyarországot. 1869-ben kapta a magyar grófságot, 1903 októberében belső titkos tanácsos lett. Mint nemzetipárti képviselő 1881-ben a lippai kerületet, 1884 j ben a szentannai, 1892-ben pedig az újaradi kerületet képviselte. 1901-ben a világosa, 1905-ben pedig a lippai kerület választotta meg kormánypárti programmal. Az 1905-ben beállott válság idején a király a helyzetről való véleményét kikérte. Publicisztikai tevékenységet is folytatott. Számos röpiratot írt pénzügyi, tőzsdei, vámügyi, közgazdasági és szociális kérdésekről s szá-
