1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A főrendi családok képviselői - Gróf Széchenyi Aladár - Gróf Széchenyi Bertalan

357 Gróf Széchenyi Aladár 1862-ben született Bécsben. Katolikus, nős, földbirtokos. Fia néhai Széchenyi Pál grófnak, az utolsó ipari, kereskedelmi és földmüvelésügyi miniszternek. A budapesu egyetemen végezte el jogi tanulmányait s utána somogymegyei családi birtokára ment gazdálkodni. 1887-ben a nagyatádi kerület, 1896-ban a vágvecsei kerület választotta meg szabadelvű párti programmal. Bánffy Dezső miniszterelnöksége idején Szilágyi Dezsővel együtt kilépett a szabadelvű pártból és csak akkor tért vissza, amikor Széli Kálmán lett a miniszterelnök. A főrendiházba helyezte át politikai tevékenységét s ott többször szólalt fel ellenzéki szellemben. Mindinkább eltávolodott a szabadelvű párttól és oly erős ellentétbe került Tisza István gróffal, hogy párbajt is vívott vele. Somogy vármegye törvényhatóságában hosszú éveken át nagyatádi Szabó Istvánnal együtt az ellenzék vezetője volt. A háborús Wekerlekormány 1916-ban Somogy vármegye főispánjává nevezte ki, majd e megyének, valamint Baranya, Tolna vármegyének és Pécs városnak közélelmezési kormánybiztosa is lett. A forradalom kitörésekor megvált állásától és visszavonult birtokára. Irodalmi tevékenységet is folytatott. 1910-ben az egygyermek-rendszerről nagyobb értekezése jelent meg „Népesedés és nemzeti nagyság" címmel. A felsőházban többízben felszólalt a múlt ciklusban és nem egyszer kemény bírálatban részesítette a kormány politikáját, főleg a kultúrpolitikát. Tagja a közgazdasági és közlekedésügyi, a közjogi és törvénykezési és a népjóléti és munkaügyi bizottságnak. Gróf Széchenyi Bertalan 1866-ban született Sopronban. Római katolikus, nős, nagybirtokos, cs. és kir. kamarás, belső titkos tanácsos. A középiskolát Pozsonyban végezte az állami gimnáziumban. Ezután jogi tanulmányokat folytatott a budapesti tudományegyetemen, majd a magyaróvári gazdasági akadémián gazdászoklevelet szerzett. E tanulmányainak befejezése után hoszszabb utazást tett Európában, Ázsiában és Afrikában, 1893-ban lett főrend, 1893-tól 1913-ig a főrendiház jegyzője, majd alelnöke volt. Tagja a Nemzeti Kaszinónak s számos társadalmi és gazdasági egyesületben visel tisztséget. A kormányzó érdemei elismeréséül 1931 őszén az I. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki. A felsőházba, melynek alelnöke — s a múlt ciklusban is alelnöke volt —, az örökösjogú főrendi családok küldöttek be.