1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A főrendi családok képviselői - Gróf Széchenyi Domokos - Gróf Szirmay Sándor - Gróf Tisza Lajos

358 Gróf Széchenyi Domokos 1871-ben született Gyönkön, testvéröccse Széchenyi Bertalannak, a felsőház alelnökének. Tanulmányainak befejezése óta gazdálkodás­sal foglalkozik, 1902-ben kapta a kamarási méltóságot s 1914-ben főrendiházi tag lett. A politikai életben nem vesz részt, nagydorogi birtokán lakik, gazdaságának él. Alelnöke a Nádor-csatorna társulat­nak. Tagja a külügyi bizottságnak. Gróf Szirmay Sándor 1865-ben született Mádon, Zemplén vár­megyében. Középiskoláit Brüsszelben, a jezsui­táknál végezte, ahonnan 1882-ben tért vissza és Budapesten újabb érettségi vizsgálatot tett. 1884-ben, az önkéntesi év leszolgálása után ténylegesíttette magát. 1896-tól 1904-ig mint főhadnagy, majd mint kapitány Lobkovitz herceg mellett teljesített szárnysegédi szolgá­latot. 1908-foan nyugdíjba ment és átvette pestmegyei birtokának kezelését. A háború kitörésekor bevonult, különböző harctereken teljesített szolgálatot és több kitüntetést is kapott. 1909-től mint örökösjogú főrend, az összeomlásig tagja volt a főrendiháznak. Az összeomláskor visszavonult a közélettől s azóta tápiósági birtokán gazdálkodik. Az örökösjogú főrendi családok küldöttek be a felső­házba. Tagja a közgazdasági és közlekedésügyi, a mentelmi és a véderőbizottságnak. Gróf Tisza Lajos 1879-ben született Budapesten. Refor­mátus, nőtlen, földbirtokos, néhai Tisza Kál­mán miniszterelnök fia. A középiskola után a budapesti tudományegyetemen végezte jogi tanulmányait és 1899-ben államtudományi államvizsgát tett. Utána Németországban, kü­lönböző gazdasági egyetemeken egészítette ki tanulmányait. A háború idején az északi harctéren teljesített szolgálatot és' 1915 ta­vaszán meg is sebesült. A katonai érdem­kereszt és a Károly-csapatkereszt tulajdo­nosa. Az első volt, akit IV. Károly király, koronázása napján arany­sarkantyús vitézzé avatott. 1916-tól 1918-ig örökös joggal volt tagja a főrendiháznak. A felsőházba az örökösjogú főrendi családok kül­döttek be. Tagja a népjóléti és munkaügyi bizottságnak.

Next

/
Thumbnails
Contents