1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A Magyar Nemzeti Bank elnöke - Popovics Sándor

344 nyi 4-es inonvédkerület vezérkari főnöke lett. A háború kitörésekor a 37. hoiwédgyaloghadosztály vezérkari főnökeként vonult a háborúba. 1916-han és 1917-ben, ekkor már mint vezérkari ezredes, a 306. honvédgyalogezred parancsnoka volt, 1918-ban pedig a hadügy­minisztériumba hívták be szolgálattételre s a minisztérium I. osz­tályának vezetője lett. Ebben a beosztásban érte a forradalom ki­törése s az akkori hadügyminiszter állásából elbocsátotta. A forra­dalom alatt katonai szolgálatot nem teljesített. A nemzeti had­sereg megalakulásakor a honvédelmi minisztérium második cso­portjának főnökévé nevezték ki, s ebben a beosztásban szolgált 1921-ig, amikor az 1. honvéd gyalogezred parancsnoka lett. A kor­mányzó 1922-hen tábornokká nevezte ki. Az időközben teljesíteti vezérkari szolgálat után 1925-ben előlépett altábornaggyá, majd 1926-ban átvette az 1. vegyesdandár parancsnokságát. Két évre rá gyalogsági szemlélő lett, 1930-ban pedig a kormányzó kinevezte a honvédség főparancsnokává. Ugyanerre az évre esik gyalogsági tábornokká történt előléptetése is. Harctéri szolgálata idején több­ízben kitüntették. Tulajdonosa a Lipót-rendnek, a Vaskorona-rend­nek és még számos kitüntetésnek. A kormányzó érdemei elismeré­séül legutóbb az I. osztályú magyar érdemkeresztet adományozta neki, s tulajdonosa az olasz Korona-rend nagykeresztjének is. Tagja a véderobizottságnak. A Magyar Nemzeti Bank elnöke: Popovics Sándor 1862-ben született Budapesten. Belső tit­kos tanácsos, ny. pénzügyminiszter. Budapes­ten végezte jogi tanulmányait, utána a pénz­ügyminisztérium szolgálatába lépett. Pályáját Lukács László pénzügyminisztersége alatt kezdte meg s rendkívüli tehetségével és szor­galmával gyorsan haladt előre. Hatévi szol­gálat után, 28 éves korában — 1890-ben — már miniszteri tanácsos volt s mint a ma­gyar kormány pénzügyi előadója, résztvett a híres Széli—Körber-féle magyar-osztrák ki­egyező tárgyalásokon. Ekkor vonta először magára a pénzügyi éa politikai körök figyelmét. 1903-ban a pénzügyminisztérium admi­nisztratív államtitkárává nevezték ki, 1906-ban pedig politikai állam­titkár lett a Wekerle-kabinetben. Mint képviselő Pozsony I. választó­kerületének mandátumával foglalt helyet a Házban, alkotmánypárti programmal. Államtitkári működése során rendkívül nagy tapintatra

Next

/
Thumbnails
Contents