1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.
A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A Magyar Nemzeti Bank elnöke - Popovics Sándor
344 nyi 4-es inonvédkerület vezérkari főnöke lett. A háború kitörésekor a 37. hoiwédgyaloghadosztály vezérkari főnökeként vonult a háborúba. 1916-han és 1917-ben, ekkor már mint vezérkari ezredes, a 306. honvédgyalogezred parancsnoka volt, 1918-ban pedig a hadügyminisztériumba hívták be szolgálattételre s a minisztérium I. osztályának vezetője lett. Ebben a beosztásban érte a forradalom kitörése s az akkori hadügyminiszter állásából elbocsátotta. A forradalom alatt katonai szolgálatot nem teljesített. A nemzeti hadsereg megalakulásakor a honvédelmi minisztérium második csoportjának főnökévé nevezték ki, s ebben a beosztásban szolgált 1921-ig, amikor az 1. honvéd gyalogezred parancsnoka lett. A kormányzó 1922-hen tábornokká nevezte ki. Az időközben teljesíteti vezérkari szolgálat után 1925-ben előlépett altábornaggyá, majd 1926-ban átvette az 1. vegyesdandár parancsnokságát. Két évre rá gyalogsági szemlélő lett, 1930-ban pedig a kormányzó kinevezte a honvédség főparancsnokává. Ugyanerre az évre esik gyalogsági tábornokká történt előléptetése is. Harctéri szolgálata idején többízben kitüntették. Tulajdonosa a Lipót-rendnek, a Vaskorona-rendnek és még számos kitüntetésnek. A kormányzó érdemei elismeréséül legutóbb az I. osztályú magyar érdemkeresztet adományozta neki, s tulajdonosa az olasz Korona-rend nagykeresztjének is. Tagja a véderobizottságnak. A Magyar Nemzeti Bank elnöke: Popovics Sándor 1862-ben született Budapesten. Belső titkos tanácsos, ny. pénzügyminiszter. Budapesten végezte jogi tanulmányait, utána a pénzügyminisztérium szolgálatába lépett. Pályáját Lukács László pénzügyminisztersége alatt kezdte meg s rendkívüli tehetségével és szorgalmával gyorsan haladt előre. Hatévi szolgálat után, 28 éves korában — 1890-ben — már miniszteri tanácsos volt s mint a magyar kormány pénzügyi előadója, résztvett a híres Széli—Körber-féle magyar-osztrák kiegyező tárgyalásokon. Ekkor vonta először magára a pénzügyi éa politikai körök figyelmét. 1903-ban a pénzügyminisztérium adminisztratív államtitkárává nevezték ki, 1906-ban pedig politikai államtitkár lett a Wekerle-kabinetben. Mint képviselő Pozsony I. választókerületének mandátumával foglalt helyet a Házban, alkotmánypárti programmal. Államtitkári működése során rendkívül nagy tapintatra