1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Zsitvay Tibor

296 Dr Zsitvay Tibor (Kecskemét, egységespárt) 1884-ben született Pozsonyban. Római katolikus, nős, igazságügyminiszter. Néhai Zsitvay Leónak, a kiváló büntetőjogásznak, a budapesti büntetőtörvényszók hosszú éveken át volt elnökének fia. Budapesten végezte el egyetemi tanulmányait, itt szerezte meg a doktori diplomát és az ügyvédi oklevelet is Az egyetemi ifjúság életében élénk részt vett. az Egyetemi Körnek, a Budapesti Egyetemi Atlétikai Clubnak és az Egyetemi Turista' egyesületnek elnöke, az utóbbinak alapítója is volt. Több éven át főmunkatársa volt az Egyetemi Lapoknak. Az 1905-ben Kolozsvárott és 1906-ban Debrecenben tartott diákkongresszusra ő vezette a budapesti küldöttséget s vezető elnöke volt mind a két kongresszusnak. Az ő tervei alapján jött létre évtizedes meddő kísérletezés után 1906-ban az Első Országos Diákszövetség. 1909-ben letette az ügyvédi vizsgát, irodát nyitott s az államvasutak ügyésze lett. Emellett élénk szakirodalmi munkásságot fejtett ki különösen a közjog, a büntetőjog, a vasúti fuvarjog és a munkásbiztosítás kérdéséről. Többízben volt külföldi tanulmányúton is. 1914-ben az igazságügyminiszter a bírák és ügyészek továbbképző tanfolyamán a vasúti fuvarjog előadásával bízta meg. Az államvasutak központi fegyelmi bíróságának előadója, majd elnöke lett. Aktív szereplése a politikai életben 1919 augusztusában kezdődött, amikor a keresztény nemzeti párt alapításában vette ki erősen részét. 1919 szeptemberében a Friedrich-kormány kormánybiztos-főispánná nevezte ki Kecskemétre, ahol megjelenésekor a román megszálló csapatok letartóztatták s rövid ideig fogvatartották. Kiszabadulása után mégis elfoglalta állását s erélyével és higgadtságával csakhamar úrrá lett a megszállók kivonulása után feltámadt szenvedélyeken. Soronkívül államosíttatta a városi rendőrséget, a nyugalmat és közbiztonságot helyreállította. Az 1920 elején Kecskeméten egyhangúlag lefolyt képviselőválasztás után felmentését kérte, majd kilépett pártjából s ahhoz a diszszidens csoporthoz csatlakozott, amely reális program alapján a kisgazda- és keresztény párt higgadt elemeinek új pártban való egyesítésére törekedett. Felmentésekor a törvényhatóság közgyűlése egyhangú elismerését és ragaszkodását nyilvánította iránta. Ezután visszatért ügyvédi foglalkozásához s átvette az Államvasút vezetőügyészi teendőit. Kecskemét város társadalma ezután is sok esetben hívta meg előadások és ünnepi beszédek tartására. Kezdeményezésére 1921 őszén Kecskemét társadalma nagyszabású gyűlésen foglalt állást az általa régóta propagált egységes párt megalapítása mellett. Az ennek a gyűlésnek megbízásából tisztelgő küldöttség előtt jelentette ki Bethlen István gróf, hogy az egységespárt