1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Zsitvay Tibor

297 megalapításának ügyét napirendre tűzi. 1922-ben, a második nemzetgyűlési választások során Kecskemét II. kerülete nagy szótöbbséggel képviselőjévé választotta. Fáradhatatlan szorgalommal munkálkodott a város fejlesztésén, képviselői működéséhez sok iskola és intézmény létesítése fűződik. 1924-ben a nemzetgyűlés alelnöke lett, 1926 elején pedig egyhangúlag választották meg a parlamenti pártok a frankhamisítási bűnügy politikai hátterének kivizsgálására kiküldött parlamenti bizottság elnökévé. 1926 októberében a nemzetgyűlés egyhangúlag elnökévé választotta s ekkor lemondott minden társadalmi tisztségéről, az ügyvédi gyakorlatról is, a MÁV szolgálatából pedig mint igazgatóhelyettes-főügyész nyugalomba vonult. Az első országgyűlési választások során régi kerülete egyhangú mandátummal küldte a képviselőházba, amely ugyancsak egyhangúlag ismét elnökévé választotta. A kecskeméti választást azonban petícióval támadták meg, amely vitássá tette a második helyet. Így a listavezető Zsitvay mandátuma sem volt végleg igazolható, mire vállalta a Rétságon felajánlott jelöltséget is, ahol ugyancsak egyhangúlag választották meg. 1929 február 4-én, Pesthy Pálnak lemondása után, a kormányzó igazságügyminiszterré nevezte ki. Súlyos viszonyok között, nehéz munkában töltött miniszterségéhez fűződik a bírói végrehajtásra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1929 :XIV. te, a katonai büntetőtörvénykönyvről szóló 1930 :IV. te. és a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társról szóló 1930. évi V. te. megteremtése, amely modern, nagy jogalkotás. A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930. évi XXXIV. törvénycikkel, amely szintén átfogó, nagy koncepciójáról tesz tanúságot, gyorsította az igazságszolgáltatás menetét s azt az ítélkezés jogának fenntartása mellett nagymértékben egyszerűsítette. Legszemélyesebb alkotása a bírói képesítési pótlékról, a kincstári jogügyi igazgatóság fogalmazási szakához tartozó egyes állásoknak az ítélőbírák és ügyészek státusába való besorozásáról szóló 1936. évi XLIII. te., amely a mostoha időkben igen jelentékeny lépés volt a külön bírói és ügyészi státus visszaállítása felé. Ezzel a törvényalkotással erős védelemben részesítette a bírói és ügyészi kar függetlenségéhez fűződő nagy érdekeket. Egyik fontos állomása miniszterségének a kartelltörvény. Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének törvényhozási tárgyalását külön törvénnyel szabályozta s ezzel nagy lépést tett a magánjogi kódex megvalósulása felé. A földbirtokviszonyok terén előállott nehézségek elhárítását célzó, a földteherrendezés előmozdítására szükséges intézkedésekről alkotott 1931. évi VIII. te, a világválság nyomán 1931 nyarán támadt pénzügyi nehézségek elhárítását célzó kivételes magánjogi és hiteljogi jogszabályok megalkotása, a rendeleti jogalkotás terén a csődönkívüli kényszeregyezségi értékesítés rendjépek új alapokra helyezése, a jelzálogról szóló 1927. évi XXXV. te. életbeléptetése, a földbirtokrendezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről szóló jogszabályok kiegészítése és sok más adósvédelmi jogszabály alkotása fűződik még nevéhez. A legújabb időkben fontos reformot léptetett életbe a csődtömeggondnoki és va-