1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Sztranyavszky Sándor

270 kapott, 1926 decemberében pedig címének meghagyásával közalapítványi igazgatóvá nevezték ki. A világháborúban az orosz és olasz harctéren teljesített szolgálatot, több kitüntetést szerzett. 1926-ban választotta meg elsőízben a hatvani választókerület nagy szótöbbséggel fajvédő jelölttel szemben. Többször felszólalt a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetésének vitáiban. A nyugdíjterhek rendezése, a vitézségi érempótdíjak valorizálása és a közigazgatás racionalizálása kérdésében mondott nagyobb beszédet. A gépjárművek közúti adójáról szóló javaslat tárgyalásánál az ő indítványára mondották ki, hogy ez után az adó után semmiféle pótadót nem lehet kivetni. Előadója a katolikus vallás- és tanulmányalapokra felügyelő, azok kezelését ellenőrző időleges bizottságnak. Tagja Heves vármegye törvényhatósági bizottságának. Ismét régi kerülete választotta meg képviselőjévé, egységespárti programmal, egyhangú választással. Jegyzője a közoktatásügyi bizottságnak, tagja a közgazdasági és közlekedésügyi, a könyvtári és múzeumügyi bizottságnak. Dr Sztranyavszky Sándor (Salgótarján, egységespárt) 1882-ben született Balassagyarmaton. Evangélikus, nős, földbirtokos, nyugalmazott belügyi államtitkár. Középiskoláit a budapesti Ferenc József-intézetben, majd a pozsonyi líceumban végezte és Losoncon tett érettségit. A jogot a budapesti és kolozsvári egyetemen hallgatta, az utóbbin szerezte meg az államtudományi doktorátust. Tanulmányainak befejezése és önkéntesi évének leszolgálása után atyja, Sztranyavszky Géza balassagyarmati közjegyző mellett közjegyzőjelöltként folytatott gyakorlatot és élénk részt vett a vármegye társadalmi és kulturális mozgalmaiban. 1905-ben, a nemzeti ellenállás idején választották meg huszonhároméves korában a törvényhatósági bizottság tagjává s mint ilyen, résztvett a vármegye ellenállásának megszervezésében és eredményesen munkálkodott az ellenállásban résztvevő tisztviselők megsegítése terén. 1912-ben a balassagyarmati kerület az időközi választáson Wiokenburg Márk gróf örökébe, a nemzeti munkapárt programjával képviselővé választotta meg és a Háznak egészen az összeomlást követő feloszlásáig tagja volt. Nagy tevékenységet fejtett ki a nemzeti munkapárt megszervezésében is. Tisza István gróf politikájának egyik leghívebb támogatója volt és pártja megszervezésében önfeláldozó munkásságot fejtett ki. A világháború alatt, mint az 1. honvédgyalogezred tartalékos főhadnagya, két éven át teljesített harctéri szolgálatot. Különösen a Strypa-menti harcokban tüntette ki magát. A forradalom kitörésekor minden politikai és